Műsorarchívum 2023

10. MITEM

Európa színházi térképén a MITEM – Külföldi véleménycsokor a találkozóról

Mitem krónika (záró) 15.
Izgalmasnak és inspiratívnak tartják a MITEM-et, illetve a Nemzeti Színház szakmai munkáját a találkozó külföldi vendégei. Sikere volt a teátrum első Showcase-ének is, ez egyértelműen látszik a résztvevők reakciójából. Arra kértük a külföldi szakembereket, összegezzék itt szerzett tapasztalataikat.

 

A Synergy Fesztivál egyik meghívottja, a török származású macedón színész és színiakadémiai professzor, Atilla Klinçe szerint a Nemzeti Színház összes munkatársa nagyon büszke lehet, a találkozóra, amelyet jól szervezettnek és szakszerűen ítélt. A Synergy Fesztivál programjából a csehországi Těšínské Színház két produkcióját, a Gulliver utazásait és a Görbe templom című előadást, valamint a Kölnből érkezett A félelem megeszi a lelket címűt emelte ki. Azt írta, a lengyel színészek alakítása számára lenyűgöző volt. A Nemzeti Színház gárdáját is dicsérte, szerinte ez a társulat az egyik legjobb, amit hosszú idő óta látott. A MITEM-et különleges eseménynek tartja, amely felejthetetlen élményt nyújtott, mivel erősítette a művészet egyetemességét és a kultúrák közötti kommunikációt.

Úgy vélte, ez a fesztivál fontos tényező lesz az európai színházak jövőjét illetően, és Európa vezető fesztiváljává válhat.
Atilla Klinçe beszél a 10. MITEM / Synergy Fesztiválon 

 

Figyelemre méltónak találta a hatásos rendezői megoldások, a színészi játék és a színpadképek alapján A kaukázusi krétakör, a Rex, a Bánk Bán előadásait Sebastian Mattia Giorgetti olasz rendező, színész, a togai Szuzuki Társulat társrendezője. A Nemzeti Színház showcase-előadásai közül kiemelkedőnek ítélte a Woyzeck produkcióját. Úgy vélekedett, a társulat a legmagasabb alkotói és interpretációs színvonalat képviseli. „A színházon belüli légkör a szakmaiság, a nyugalom és a vendégszeretet kiváló keveréke.” – írta az olasz rendező, aki szerint jelenleg a MITEM az egyik legfontosabb fesztivál a nemzetközi színtéren. Olyan hajtóerőt jelent, amelyben az újszerűség és a hagyomány egyaránt megjelenik.

 

Maria Shevtsova

Szintén fontos fesztiválnak tartja a MITEM-et Maria Shevtsova, a belorusz születésű, Londonban élő színházi szakember, a dráma- és színházművészet emerita professzora, a New Theatre Quarterly szerkesztője és a Cambridge University Press színház- és előadásszociológiai kutatócsoportjának igazgatója. A szakember az általa látott előadások közül a kassai Hamletet és a Nemzeti Színház A Mester és Margarita produkcióit emelte ki. Elragadtatással szólt a budapesti teátrum színészeiről, akik szerinte nagyon jól képzettek, gyönyörűen játszanak, és nagyon könnyedén tudnak átlépni egyik színházi műfajból a másikba. A MITEM-ről szólva a legfontosabbnak azt ítélte, hogy a fesztivál valóban lebontja a határokat, mert „nem tesz különbséget a Nyugat- és a korábban Közép- és Kelet-Európának nevezett terület között.”  A professzor szerint a nyugati színházi világban fontos, hogy megismerjék a tőlük keletebbre lévő régiók színházi kultúráját.

 

A Nemzeti Színház több előadásáról is rajongva írt Adriana Popescu, a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház kommunikációs és nemzetközi kapcsolatok igazgatója. Lenyűgözte őt a Woyzeck, amelyet sokkolónak ítélt, ám szerinte erős, a fiataloknak szóló kortárs alkotás született. Dicsérte A Mester és Margarita ötletes és kifinomult díszletét. A kaukázusi krétakörről szuperlatívuszokban szólt, kiemelve: Brecht darabjának meglehetősen bonyolult cselekményét nagyon pontos művészi felfogással, kiváló szcenikai megoldásokkal ültette át színpadra Avtandil Varszimasvili. „Egészen tökéletes előadás, rendkívüli színészekkel, akiknek csodálatra méltó a tehetségük, a kivételes fizikai kondíciójuk és a sokoldalúságuk” – fogalmazott a román színházi szakember. A budapesti előadásokon kívül a belgrádi Jugoszláv Dráma Színház Oidipuszát emelte ki, amelyet a klasszikus mű mesteri kortárs változatának tartott. A MITEM-et ő is nagyon fontos fesztiválnak érzi, különösen a közép-kelet-európai színházat illetően, mivel szerinte jó lehetőség arra, hogy többet is megtudjunk közeli szomszédainkról, a közös ügyeinkről, a régió új színházi trendjeiről. A román szakember jó ötletnek tartana egy kifejezetten nemzeti színházakra összpontosító szemlét is.

 

Először járt Magyarországon Nutsa Kobaidze, grúz színházi szakember, aki maga is több fesztiválon dolgozott már, így nagyra értékelte a szervezők munkáját. Ambiciózusnak és színvonalasnak tartotta a találkozót, amelyet Európa egyik legfontosabb fesztiváljának ítélt. A programból kiemelte a kassai Hamlet táncprodukcióját, valamint a Nemzeti Színház A Mester és Margarita című előadását.  

 

Avtandil Varszimasvili és Nutsa Kobaidze

 

 

A kisebbségi színházak megjelenését tartotta meghatározónak a szlovén író, publicista, Irena Urbič, aki szerint, ha a fesztivál egy kicsit nyit az alternatív, progresszív, posztdramatikus színházi poétikák felé is, akkor felkerülhet a legjobb európai fesztiválok térképére. A szakember a Těšínské Színház Gulliver utazásai, a Theater TKO A félelem megeszi a lelket, illetve a Comédie-Française Tartuffe, avagy a képmutató című produkciókat emelte ki a fesztiválprogramból.

 

Irena Urbič

 

Kiemelkedőnek ítélte mind a fesztivál, mind a Nemzeti Színház produkcióinak színvonalát Rodrigo Francisco, a spanyol Companhia de Teatro de Almada és az Almada Fesztivál igazgatója. Szerinte többször kellene meghívniuk nyugati fesztiválokra is a budapesti társulatot. Azt írta, bár sajnos csak két előadást látott, a Rexet és a Bánk bánt, de ez utóbbi nagyon nagy hatással volt rá. Elismerően szólt arról is, hogy a Nemzeti Színházban „kulturált, szelíd és szimpatikus színházi emberekkel” találkozott, akik

„jobban szeretik a színházat és az irodalmat, mint a showbizniszt”,

és ez nem mindenütt van így. A spanyol szakember reményét fejezte ki, hogy a jövőben jobban is megismerheti a budapesti teátrum munkáját.

 

Sokszínűnek és jól strukturálnak tartotta a fesztiválprogram válogatását az azerbajdzsáni dOM független színházi társulat alapítója és igazgatója és az Azerbajdzsán Állami Kulturális és Művészeti Egyetem Kulturális Központjának igazgatója, Tarlan Rasulov aki szerint a fesztiválon nem volt két egyforma darab sem hangulatában, sem pedig stílusában. A produkciók közül kiemelkedőnek tartotta a párizsi Comédie-Française Tartuffe, avagy a képmutató című előadását, amely izgalmasan mutatta meg, hogy a klasszikusok milyen megrendítően tudnak szólni korunkról.

„A MITEM az egyik legvendégszeretőbb fesztivál, ahol a legkülönbözőbb, gyakran egymásnak ellentmondó felfogások és világnézetek élnek békés szomszédságban egymás mellett. És ez, véleményem szerint, csodálatos dolog”

– írta az azeri szakember, aki kritikát is megfogalmazott a rendezvénnyel kapcsolatban. Szerinte fontos lenne a találkozó reklámja, mert úgy véli, a MITEM egyértelműen kinőtte szűk nemzeti hatókörét, és elkezdte felkelteni a világ minden tájáról érkező szakemberek érdeklődését. „A MITEM elfoglalta helyét a szakmai naptáramban.” – tette hozzá. Szerinte

a MITEM, ellentétben sok más fesztivállal, valóban nyitott a világ felé,

és képes lehet az egykor hermetikusan elzárt magyar színházat is kinyitni a maga sokszínűségében. A fesztivál egyedisége ebben a nyitottságában rejlik – állapította meg az azeri színházi szakember.

 

„A fesztivál minden előadásában visszhangzottak Madách Imrének a fesztivál mottójába foglalt szavai: A színház, mint felvilágosítás, a színház, mint társadalmi esszé, a színház, mint az emlékezet tere, a színház, mint tribün, a színház, mint az egyéniség temploma – ez volt a MITEM palettája, amit láttam és éreztem.” Így fogalmazott Emiliia Dementsova, Izraelben élő költő, drámaíró, film- és színházkritikus, a Színházi Kritikusok Nemzetközi Szövetségének tagja, a The Theatre Times cikkírója. A szakember hosszasan dicsérte a fesztiválszervezők munkáját, a barátságos légkört. Külön kiemelte a válogatás sokszínűségét és színvonalát, valamint a magyar közönséget is, amely nagyon befogadó, és reagál arra, ami a színpadon történik.

 

Emiliia Dementsova

 

„Számomra a MITEM egyfajta magyar színházi csoda” – fogalmazott a kritikus. „Az, hogy Vidnyánszky Attilának és csapatának hogyan sikerült egy nagyon nehéz, világjárványt és világkataklizmákat is magában foglaló időszakban viszonylag rövid idő alatt Budapestet a színházi vonzáskörzet és a Színházi Olimpia fővárosává tenni, zseniális esettanulmány a jövő színházi vezetői és producerei számára.”

„Ma, amikor a világon mindenki atomizálódik és megosztott, a MITEM a barátság, a jószomszédi viszony, a propagandisztikus sablonoktól és színházi kliséktől való mentesség fényes példáját mutatja be.”

– írta kérdéseinkre válaszolva Emiliia Dementsova. 

 

 

Az összeállítást Ungvári Judit készítette.

 

 

(2023. október 27.)


Oldal tetejére

Baskír Köztársaság, Belgium, Bulgária, Georgia, Görögország, Izrael, Luxemburg, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, Törökország