10. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

Hogyan szólalhat meg érvényesen a huszonegyedik században két nemzeti klasszikus: a magyar Bánk Bán és az olasz Pinokkió? Bánk újrafogalmazva és Pinokkió, ahogy még nem ismertük. Mindkét előadás friss szemmel tekint a régi képre, hogy mi is jobban önmagunkra ismerhessünk.

A Nemzeti Színház szakmai folyóiratának áprilisi számát idén is a MITEM (Madách Nemzetközi Színházi Találkozó) vendégeinek állítottuk össze. Kiadványunkkal azt a nyitottságot és szellemi elkötelezettséget kívánjuk demonstrálni, mely a kezdetektől fogva jellemzi a találkozót.

A nemzeti színházak szerepéről rendezett konferenciát művészeti folyóiratunk, a Szcenárium, a Bajor Gizi Szalonban. A Kaszás Attila Teremben - soha nem láttunk még ilyet - halottsirató szertartás-színházi előadást mutatott be egy libanoni társulat. A Gobbi Hilda Színpadon pedig Bábkabaréval várta a MITEM látogatóit a DAKH Kortárs Művészeti Központ.

Tíz napot töltöttem el a MITEM-en. Az önök fesztiválja mind az itt szereplő művészeti alkotások, mind azok színvonala szempontjából nemzetközi. Csak jó és nagyon jó előadásokat láttam (néhány egészen kivételeset). Ilyet a világ nagyon kevés fesztiválján tapasztaltam. Ezen kívül kifogástalan a szervezés és nagyon kellemes a hangulat. Gratulálok mindenkinek aki részt vett a fesztivál tervezésében és szervezésében!

A modern kori népvándorlásra adott művészi reakciókat kutatta a délután négykor kezdődő beszélgetés az arab színházról, az este héttől kezdődő két előadásban pedig a bohócok tekintetével nézhettünk az öregedésre és drámai módon megváltozott globális társadalmunkra. A két programot egy intézmény kapcsolta össze: a Theater an der Ruhr 1980-as alapítása óta keresi és támogatja a multikulturális találkozásokat.

Felajánljuk őszinte bocsánatkérésünket minden embernek a civilizált világban - olvastuk a kivetítőn a MITEM-en belül alakult arab mini-fesztivál előadásában. Délután öt órától a Kaszás Attila Teremben láthattuk a 37 éves és már tíz éve Belgiumban élő és alkotó iraki színész-rendező, Mokhallad Rasem két előadását. Este héttől pedig a nagyszínpadon a szentpétervári Tovsztonogov Nagy Dráma Színház (BDT), előadásában Andrej Mogucsij rendezésében A vihart. 

Egy anekdota szerint egyszer egy észt férfi annyira szerelmes volt a feleségébe, hogy már majdnem meg is mondta neki. Este hét órától a skót William Boyd: Vágyakozás című darabját láthattuk a Gobbi Hilda Színpadon a Tallini Városi Színháztól. - Előtte Mudar Alhaggi: Szerelmed tűz című színdarabja volt a MITEM programján. Az előadás alkotói Szíriából vándoroltak ki, jelenleg Kairóban, Párizsban, Marseille-ben, vagy éppen Németország és Franciaország között ingázva próbálják folytatni a művészi életútjukat. 

Amit a MITEM nyolcadik napján láttunk-hallhattunk este héttől a nagyszínpadon, az egyszerre regényadaptáció tomboló koncerttel, mozgókép-animáció kirobbanó szóló és tánckar-koreográfiákkal, és őrült hangerővel. De hogy mindez még egy születésnapi ajándék is, azt csak a rendezőtől tudtuk meg a közönségtalálkozón.

Oliver Reese alaposan megdolgoztatta a Kaposvári Egyetem első éves színész osztályát. Délután négytől az érdeklődök kerekasztal beszélgetésen vehettek részt a Kaszás Attila Teremben Erdmut Wizisla Brecht-szakértővel, Wilhelm Droste irodalomtörténésszel és Zsótér Sándor rendezővel, aki jelenleg is éppen egy Brecht-darabot rendez a Nemzeti Színházban. A MITEM hetedik napja este nyolctól a Gobbi Hilda Teremben A Günter Grass világhírű regényének monodráma-adaptációjával zárult.

„Harmadszorra vagyok Budapesten. 2003-ban a Vígszínházban voltam a Liliommal, 2006-ban  - ismét az Budapesti Őszi Fesztivál keretében - a Fausttal a Nemzeti Színházban, és harmadjára most, A kaukázusi krétakörrel. Nagyon köszönöm a meghívást!