A Színházi Olimpia alapítói

Az ókori olimpiák eszméje adta az ötletet Theodórosz Therzopulosznak és egy sor rendezőtársának ahhoz, hogy életre hívják a Színházi Olimpiát. Az elsőt 1994-ben a görögországi Delphiben rendezték – a hely szelleméhez igazodva az antik görög tragédiákkal a középpontban. A tizedik olimpiának Magyarország ad otthont 2023 tavaszán, nyarán. A világ színházi központja néhány hónapra hazánk lesz. Sok száz nagyszerű külföldi előadás, esemény várja majd a közönséget.

Theodórosz Therzopulosz (1945)
Görög rendező, az Attis Színház alapítója. Nevéhez fűződik a Színházi Olimpia ötlete, és máig ő felügyeli a bizottság egyetértésével az olimpiák szervezését. Az antik görög drámák új szemléletű értelmezőjeként vált világhírűvé. Dionüszosz visszatérése elnevezés alatt kidolgozta saját színésztréningjét.

Tadashi Suzuki (1939)
Japán rendező, tanár, filozófus. A Suzuki Company of Toga (SCOT) alapítója és vezetője. Saját színházi módszert dolgozott ki. 1999-ben a japán olimpia főszervezője, és 2019-ben az orosz-japán olimpia társszervezője volt.

Robert Wilson (1941)
Amerikai rendező, képzőművész, stílusteremtő színházi alkotó. Egyedi látványvilágú előadásaival az 1970-es évektől nagy hatással volt az európai színházi életre is. A New York-i The Watermill Centert vezeti, ahol a világ minden tájáról érkező fiatalok vesznek részt a kurzusain.

Núria Espert (1935)
Színész, rendező, színházigazgató, a barcelonai Sala Municipal színház alapítója. Az egyik legbefolyásosabb spanyol nevű színház- és operarendező.

Tony Harrison (1937)
Az angol kortárs költészet meghatározó alakja, kiváló drámaíró. Legfontosabb előadásait a Londoni Nemzeti Színházban, a Royal Shakespeare Theatre-ben, a Metropolitan Operában rendezte.

Jurij Ljubimov (1917–2014)
A világhírű moszkvai Taganka alapítója, az orosz kulturális élet meghatározó alakja volt. A művészi szabadság, az útkeresés jelképei voltak látványos, a megszokottól eltérő, sokszor élesen politizáló előadásai. Többször rendezett Magyarországon is.

Heiner Müller (1929–1995)
Költő, esszéista, színházteoretikus, és a 20. század második felének egyik legjelesebb (kelet-) német drámaírója. Élete végén színházigazgatóként a Bertolt Brecht által alapított Berliner Ensemble-t vezette.

Antunes Filho (1929–2019)
Rendező, színházteoretikus, tanár. A brazil színház 1960-as, 70-es esztétikai, politikai megújulásának egyik vezető egyénisége. Az általa alapított és haláláig vezetett Centro de Pesquisas Teatraisban (Színházkutató Központ) színészek generációi tanultak.

Olimpiai városok és üzenetek