12. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

A világhírű rendező, Rimas Tuminas a moszkvai Vahtangov Állami Színházzal évek óta rendszeres vendége a MITEM-fesztiváloknak.

„A világ legjobb színházai jelentkeznek nálunk, mert itt akarnak lenni, részt akarnak venni ezen a találkozón” – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója a MITEM sajtótájékoztatóján. A programban ezúttal baskír, belga, bolgár, grúz, görög, izraeli, olasz, spanyol, szlovák és török társulatok előadásai szerepelnek.

Olasz világpremier, kortárs spanyol drámaíró, török előadások a Török-Magyar Kulturális évhez csatlakozva, belga, bolgár, baskír, grúz, görög, izraeli társulatok, - világszínházi találkozások lesznek  idén is  a Nemzeti Színházban.

A huszas évek Vszevolod Mejerhold rendezői pályájának érett korszaka. Ekkor rendezi meg A revizort^[1] is, melyet 1926. december 9-én mutatnak be az immár a róla elnevezett Állami Színházban.

A nemzet színpadra állításai – amikor 2013 szeptemberében a Szcenárium első száma megjelent, Imre Zoltánnak ez a beszédes című kötete tartotta lázban a hazai színházi közéletet.

Azzal, hogy Madách-projektünkkel tizenegy ország színinövendékeit szólítottuk meg, részemről el is dőlt, hogy a Tragédiát emberiség-drámaként viszem színre. Hiszen ezek a diákok, Kairótól Torontóig, Tbiliszitől Liverpoolig, az emberiséget, mai világunk egészét képviselik.

Bár kezdettől fogva MITEM-rajongó voltam, erősen gondolkodtam, hogy a koranyáron végződő Színházi Olimpia nagyszabású fesztiválja után, amiben csak a MITEM keretében negyven nagyszerű előadást és neves társulatot láthattunk, mit kaphatok ősszel. Vajon felér-e ez a programsorozat a korábbiakkal? 

Izgalmasnak és inspiratívnak tartják a MITEM-et, illetve a Nemzeti Színház szakmai munkáját a találkozó külföldi vendégei. Sikere volt a teátrum első Showcase-ének is, ez egyértelműen látszik a résztvevők reakciójából. Arra kértük a külföldi szakembereket, összegezzék itt szerzett tapasztalataikat, ezért körkérdéseket intéztünk hozzájuk. Összefoglaljuk az értékeléseket. 

Adott egy Juhász Ferenc tollából született káprázatos vers – A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából. Adott a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház (mostani hivatalos nevén: Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) közösségi műhelye. Egy kétségtelenül jelentőségteljes színházi előadás Vidnyánszky Attila életművében. Mindezek nyomán készült el a Szarvassá változott fiú című játékfilm 2013-ban. Film, színház és költészet (szoros szövetségben a zenével) médiumának keveredése. Az egész középpontjában mégiscsak a színházi nyelv, a teatralitás áll. Valamint a nagybetűs alkotás-teremtés.

A történet egy pontján megnyílik a játszási lehetőség a nézők számára is: kit válasszon Agafja férjnek? Egy néző szerint le kellett volna passzolnia a jelölteket Arina Pantyelejnovonának, a nagynénijének. Ehelyett az Agafját játszó színésznő a gramofon tölcsérébe dobja a lehetséges neveket, majd néhány női nézőnek felajánlja, hogy húzzon, és ajánlgatja nekik az úriembereket. Ő pedig az elöl ülő férfiak között próbálta megtalálni lehetséges társát, mindezt nagy nevetések kíséretében. A játékon valami természetes összhangot lehet érezni, a darab kétharmadánál a szemünk láttára válik a társulat nagyon szerethetővé. Nem is lehet pontosan megfogalmazni az okát, a szórakoztatáson túl valahogy a színészek tiszta jósága is átitatja az előadást.