12. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

Idegengyűlölet, kirekesztés, megbélyegzés – Rainer Werner Fassbinder filmjének színpadi változata kapcsán joggal érezhetjük úgy, aktuális témát jár körül, holott A félelem megeszi a lelket című film 1973-ban készült el. A kölni Theater TKO adaptációja puritán kivitelezésben irányítja rá a figyelmet ezekre a problémákra. 

Gogol A köpönyeg című jól ismert elbeszélését dolgozta fel és vitte színre a Tbilisziből érkező Gribojedov Orosz Állami Dráma Színház, Avtandil Varszimasvili rendezésében. Szabó Csenge írása.

Brutális Molière-adaptációt készített a neves belga rendező, Ivo van Hove a Comédie Française társulatával, és ezt a szót most nem valamiféle kattintásvadász megfontolásból használhatjuk. Valóban olyan feldolgozást láthatott a Nemzeti Színház közönsége két ízben is a világhírű teátrum előadásában, amelyben a korábbi interpretációkhoz képest jóval erőszakosabb, nyersebb viszonyokat ábrázolnak a jól ismert mű szereplői között.

Mit szólt volna Madách, ha láthatja azt az előadást, amelyben tizenegy nemzet fiataljai adták elő Az ember tragédiáját, sok nyelven szólva és különbözőképpen, mégis egy nagy egészet alkotva? A Színházi Olimpia Madách Projektjéről írt személyes hangú beszámolójában Praznovszky Mihály irodalomtörténész, Madách-kutató meg is adja a választ...

Lírai és expresszív, humoros és tragikus, vérbeli színházat alkotott meg Gogol elbeszéléséből, A köpönyegből a Tbilisziből érkező Gribojedov Állami Orosz Drámai Színház. A budapesti közönség előtt már nem ismeretlen Avtandil Varszimasvili rendezésében látott előadás lelkes fogadtatása talán előrevetíti azt is, hogy a Nemzeti Színházban a grúz rendezővel most készülő A revizort is jól veszik majd a nézők.

Az elfogadásról, az idegenségről, az egymással szembeni félelmeink természetrajzáról szól Rainer Werner Fassbinder A félelem megeszi a lelket című műve, amit a filmvászonról már jól ismerhet a közönség. Ennek a történetnek a színpadi adaptációját hozta el a 10. MITEM-re Kölnből a Theater TKO, Nada Kokotović rendezésében.

Bejelentették a 2023-as irodalmi Nobel-díj nyertesét: a norvég Jon Fosse kapta idén a Svéd Akadémia elismerését innovatív színdarabjaiért és prózájáért, amely hangot ad a kimondhatatlannak. Fosse 2014-ben volt a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) vendége. Fosse elsősorban drámaíró, mégpedig az egyik legtöbbet játszott szerző világszerte, egyesek szerint Henrik Ibsen óta a legjelentősebb norvég drámaíró. Ugyanakkor prózáját is egyre jobban elismerik, regényei, esszéi, sőt, gyerekkönyvei is jelentek meg.

Bábelőadást és egy sajátosan közép-európai történetet feldolgozó regényadaptációt is hozott a kisebbségi színházakat felvonultató Synergy Fesztiválra a Csehországból, Český Těšínből érkezett társulat. A Těšínské divadlo különös határhelyzetéből adódóan, cseh és lengyel nyelvű előadásokat is játszik, a MITEM-re lengyel nyelvű produkciókat hoztak el. A Görbe templom esetében egy nagyon fontos, a lengyel közelmúltat és identitást is feldolgozó előadást láthattunk.

Lírai múltidézéssel rajtolt el a kisebbségi színházakat felvonultató Synergy Fesztivál a 10. MITEM részeként. A bukaresti Állami Zsidó Színház egy kortárs szerző, Mario Diament finom lélektanú és megrendítő színpadi művét, a Rúth könyvét adták elő Eugen Gyemant rendezésében, külön érdekesség, hogy jiddis nyelven. 

Fesztivál a fesztiválban – Synergy (Szinergia) a MITEM keretein belül. A két színházi találkozó szellemi rokonsága nem légből kapott, sőt, egyik a másikat erősíteni hivatott... beszélgetés a Synergy WTF tanács tagjaival.