Műsorarchívum 2024

11.MITEM - Képes krónika VII.

Legendák nyomában – AIA és Az ember tragédiája, Shota Rustaveli Színház és Film Állami Egyetem, Tbiliszi, Georgia

Mindig nagyon izgalmas látni azt, mit kezd a fiatal alkotógeneráció a jól ismert történetekkel, művekkel. Ebben az élményben is részünk lehetett a MITEM-en a georgiai egyetemi hallgatók két produkcióját látva, az egyik egy görög mítosz, a másik a számunkra ikonikus Madách-mű feldolgozása volt, amellyel létrehozták a Tragédia első fizikai színházi adaptációját a világon. 

 

Kezdő jelenet Az ember tragédiája című előadásből  ::  fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

Az aranygyapjú mítosza akár tekinthető a grúz identitás részének is, hiszen ősi földjükhöz, Kolkhiszhoz kapcsolódik, ide érkeztek a történet szerint az argonauták és Iászón az aranygyapjúért, amit az Euripidész drámájából ma is jól ismert Médeia segített nekik megszerezni. Ez a föld a mai Grúzia/Georgia bölcsője, így hát teljesen érthető, hogy a Sota Rusztaveli Színház és Film Állami Egyetem hallgatói ehhez a történethez nyúltak különleges feldolgozásukban. 

A másik előadásuk, amit most a MITEM-re hoztak, akár kultúrdiplomáciai sikerként is elkönyvelhető, hiszen a 2023-as Színházi Olimpia végén bemutatott gigantikus Madách-projektből nőtte ki magát. A fiatalok ott részt vettek a 12 ország több mint 200 színművész-növendékét megmozgató hatalmas Tragédia-adaptációban, amelyben ők az űr színét kapták „házi feladatként”, s ebből egy egészen elképesztő, nagyon színvonalas kortárstánc-produkciót hoztak létre. Hazatérve folytatták tovább a munkát a Madách-mű alapján, így született meg Az ember tragédiája első mozgásszínházi adaptációja, úgyhogy nekik köszönhetően számunkra színháztörténeti jelentőségű pillanatnak lehettünk részesei.

 

Jelenet az AIA című előadásból  ::  fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

A két előadás mozgásvilága természetesen nagyon hasonló jegyeket mutatott, és az is egyértelműnek látszott, hogy a fiatal grúz csapathoz az aranygyapjú-mítosz állt közelebb, persze az is lehet, hogy azt volt idejük jobban kidolgozni. Egységes mozdulatvilág és nagyon jó összjáték jellemezte ezeket a produkciókat, az Aia hangulatában is meg tudta fogni a közönséget. Amikor egyetemi hallgatói összjátékot látunk, mindig el lehet játszani a gondolattal, vajon melyikőjükből milyen típusú színész válik majd. A színházi képzés stúdiumai nálunk általában az egyéni produkciókra törekszenek, vagyis megpróbálják megmutatni a fiatalok egyéni arcát, ám itt, ebben a két fizikai színházi produkcióban a grúz hallgatók nagyon összehangolt csapatmunkát mutattak fel, s ebben nagyszerűen tudtak működni. De még így is ki lehetett szúrni „arcokat”. Ezúttal két lányra hívnám fel a figyelmet. Az aranygyapjas kost megformázó Mari Engureli kiugró játék- és kifejezőerejéről tett tanúbizonyságot, s ő valószínűleg a mozgásszínházi előadásoktól sem fog elzárkózni a későbbiekben. Döbbenetes látni azt is, hogy a drámai energia mennyire koncentráltan tud jelentkezni még ezeken a szavak nélküli előadásokban is: Tekla Szulakvelidze néma Médeiaként is nagy tragika ígéretét hordozza a jövőben. Az ember tragédiája előadásából pedig kiemelném a végén látott színházi megoldást: azt, ahogyan a játékban szereplők „megteremtik”, vagyis összeállítják az embert, a gyermeket, és a végén egy lámpafény segítségével adnak életet neki – nagyon szép pillanat, amely egyúttal a darab mély megértéséről is tanúskodik. 

 

 

A fiatal rendezők az előadás utáni közönségtalálkozón beszámoltak arról, hogy számukra is újszerű volt ez a fajta munka, megpróbálták megmutatni a színészhallgatóknak, hogyan tudják használni a testüket az érzelmek kifejezésére. Ez nem tekinthető szokványosnak a tbiliszi egyetemen, kísérleti része volt ez a képzésüknek, hiszen alapvetően ez egy drámai színészeket képző intézmény, mondta Tata Tavdishvili a közönségtalálkozón. Ezek a stúdiumok azt a célt szolgálják, hogy kicsit tágítsák a fiatal színésznemzedék horizontját. Megtudhattunk még olyan érdekességet is a közönségtalálkozón, hogy grúzul a mű címe így hangzik: „Adamianisz tragedia” (ადამიანის ტრაგედია), ugyanis a nyelvükben az „ember” szó Ádám leszármazottaira utal, azt jelenti. A két intézmény, a Sota Rusztaveli Színház és Film Állami Egyetem és a budapesti Színház- és filmművészeti Egyetem a tervek szerint továbbfűzi a kapcsolatait, várjuk a folytatást és az újabb produkciókat. 

 

Ungvári Judit

(2024. április 19.)


Oldal tetejére
Albánia, Belgium, Bulgária, Franciaország, Georgia, Görögország, Izrael, Japán, Kína, Lengyelország, Magyarország, Macedónia, Mexikó, Mongólia, Olaszország, Oroszország Románia, Szlovákia, Szerbia, Törökország