A huszadik századi színház nagy megújítójára, a 150 éve született Vszevolod Mejerholdra emlékezett a 11. MITEM szakmai programja. Mejerhold munkásságát Béatrice Picon-Vallin színháztörténész és Valerij Fokin rendező, a szentpétervári Alkeszandrinszkij Színház igazgatója idézte fel, illetve egy dokumentumfilm segítségével is bepillanthattak a program résztvevői a kivételes ám tragikus sorsú alkotó mindennapjaiba.

A Mejerhold munkásságát több éve kutató Béatrice Picon-Vallin, francia színháztörténész azt hangsúlyozta, az orosz mester igazi felfedezőként a színházművészet új útjait kutatta, még akkor is, ha az kockázatos volt. Teljesen új színházi formát teremtett, amelyet elsősorban az ázsiai színház tanulmányozásával alapozott meg. Megújította a színházi teret, a dramaturgiát, a színészi játékot, utóbbit a híressé vált, általa kifejlesztett „biomechanika” módszerével. Rendkívüli hatása volt a korabeli és a későbbi színházi és más alkotókra is egyaránt – emelte ki előadásában a színháztörténész, Brechttől kezdve Peter Brookig nagyon sokan vették át és fejlesztették tovább az ő módszerét. A huszadik század legnagyobb színházművészei követték őt. Elmondta például azt is, hogy Peter Sellars amerikai rendező, akire nagy hatással volt Mejerhold művészete, 2024-ben Salzburgban éppen Prokofjev A játékos című művét fogja színre vinni, aki több szálon is kapcsolódik Mejerholdhoz, az ő hatására írt operát.

Valerij Fokin azt hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz folyamat rehabilitálni művészi értelemben is a legendás színházi alkotót, akit 1940-ben Sztálin lelövetett. A politikai rehabilitáció ugyan megtörtént, de vissza kell hozni, mint rendezőt is a köztudatba. Az orosz rendező hangsúlyozta: olyan zseniről beszélünk, hogy bátran elmondható: amikor ma egy jó színdarabot látunk, akkor ahhoz biztosan van köze Mejerholdnak, mindannak, amit ő megteremtett. Különösen, ha ez az előadás szokatlan megoldásokkal él. Ezért őt tanulmányozni kell és tanítani kell minden színházcsinálónak.

Kozma András dramaturg, a program moderátora ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy terveznek egy Mejerholddal foglalkozó konferenciát is a jövőben.

A Nemzeti Színház művészeti lapja, a Szcenárium több évfolyamában is közölt Mejerholddal foglalkozó cikkeket, akit a téma érdekel, a színház honlapján is fellelhető lapszámokban a következő írásokat találja:

Megjegyzések a Vszevolod Mejerhold Állami Színházban 1926/27-ben bemutatott előadásról, A revizorról (ford. Pálfi Ágnes) Szc. XI. évf. 3-4. sz. 75-85. / honlapunkon /

NAGYEZSDA TARSISZ

Groteszk – partok között és parttalanul Mejerhold és a kortárs színpad (ford. Kozma András és Pálfi Ágnes) Szc. II. évf. 7. sz. 27-34.

MARIA SHEVTSOVA

Vszevolod Mejerhold a commedia dell’artétól a biomechanikáig (ford. Regős János), Szc. II. évf. 7. sz.  83-69.

BEATRICE PICON-VALLIN:

A tudomány és a technológia korszakának színésze és a „kettős hatás” alapelve Mejerhold felfogásában (ford. Pálfi Ágnes) Szc. III. évf. 6. sz. 26-35.

„A színház a gondolkodás helye”

Béatrice Picon-Vallin Ungvári Judit kérdéseire válaszol (ford. Ungvári Judit), Szc. IV. évf. 6. sz. 28-31.

NAGY PÉTER ISTVÁN

Nevelő szándékú pofon. Alekszej Levinszkij biomechanika kurzusa, Szc. III. évf. 6. sz. 36-40.

BALOGH GÉZA

Avantgárd színház Kelet-Európában (II. rész) Szc. III. évf. 11. sz. 5-29.

(A Szcenárium összes száma honlapunkon)

(2024. április 29.)