Műsorarchívum 2023

Színházi Olimpia / MITEM

A tragédia maszkja

Mitem krónika I. (Megnyitó, Nóra)

Korokon átívelő előadással kezdődött el a 9. MITEM programja. A színház dionüszoszi gyökereit kutató görög mester, Theodórosz Terzopulosz a 19. századi norvég klasszikus darab, a Nóra (Babaház) adaptációjával mutatkozott be a budapesti közönségnek, zajos sikerrel. Izgalmas, lényegre törő megközelítését láthattuk Ibsen művének.

 

Nóra  |  Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Az egyszerűség diadala

Akik a korábbi színházi találkozókon látták már Theodórosz Terzopulosz valamelyik rendezését, jól tudhatják, hogy a görög színházi alkotó valami egészen csontig lecsupaszított vázat mutat fel a nézőnek. Az emberi viszonyok alapjait mutatja meg, mindig a lényeget keresve, a legbelsőbb mozgatórugókat. Most is ez történt: Nóra transzformációját különleges, minimalista térben, a darab három legfontosabb szereplőjére fókuszálva láthattuk. A sakktáblaszerű, fehér-fekete forgóajtókból ki-kilépő szereplők belső küzdelmeit mindenféle sallangtól vagy körítéstől mentesen kaptuk, a dráma elemi erejével szembesítve a közönséget. Terzopulosz az előadás utáni közönségtalálkozón arról beszélt, az átalakulást, az átlényegülést kereste Nóra alakjában, aki értelmezésében a fogyasztói társadalom része, foglya egy olyan kapcsolatnak, amelyben a férjével együtt mazochisztikus játékot játszanak. Az az átalakulás, amin keresztülmegy, nem pusztán a megszabadulás története, hanem magáé a színházé és az életé is, amennyiben ezeknek is a folyamatos változás a lényege. „A mozdulatlan élet maga a halál.” – fogalmazott a görög mester, aki szerint a színház és általában a művészet manapság éppen azért lehet megmentő, mert ezt az álalakulást hozza el számunkra.

 

Párhuzamok és szimbólumok

A közönségtalálkozó részeként bemutatták Theodórosz Terzopulosz 2015-ben publikált kötetét, a Dionüszosz visszatérését is, amely részletesen bemutatja a mester több évtizeden át csiszolt sajátos módszerét. Ez a metódus – ahogy Terzopulosz mesélte – abból indult ki, hogy első rendezésében, a Bakkhánsnőkben megpróbálta megfejteni a tragédia lényegét. Dionüszosz, aki az alapja a tragédiának, nagyon sok rétegben értelmezhető – mondta a görög rendező. „Ő a gyökere mindennek, hiszen a színháznak is ő az istene. Ő táplálja a pátoszt, az őrületet, a gyászt, a szerelmet, a halált. Mindent, amit a színház magában foglal. Megszámlálhatatlanok a dionüszoszi rétegek.” – fogalmazott Terzopulosz.

 

 

Az idő az alapja mindennek – tette hozzá, mondván, amikor elkezdte kutatni a színház gyökereit, úgy érezte, kitágult az idő. Ezzel indult el egy olyan belső kaland, aminek segítségével elkezdte megérteni a tragédiát, annak lényegét. Aztán ez adott alapot ahhoz is, hogy miután színre vitte az összes klasszikus görög tragédiát, a modern darabokat is megrendezze. „Hiszem, hogy a tradíciók nélkül nem létezik jövő.” – emelte ki a mester.

Ha ebből a gondolatból indulunk ki, valóban nem véletlen az, hogy a tragédia maszkját küldte el Epidauroszból a 10. Színházi Olimpia megnyitójára Theodórosz Terzopulosz. Ahogyan Vidnyánszky Attila is utalt rá a megnyitón, nekünk, magyaroknak zsigeri érzékünk van a tragédiához, a most 200 éve született Madách Imre, a fesztivál névadója is mindjárt magáét az emberét írta meg főművében. Ez a kapcsolódás éppolyan gyönyörű és szimbolikus, mint az, hogy az említett maszkot ifjabb Simet László artista az emberi küzdőképesség határait feszegetve, óriási kockázatot vállalva hozta át a Duna fölött.

"ÁTMENTEM" - Ifjabb Simet László artista a 10. Színházi Olimpia megnyitóján | Fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

A színész a veszély határán egyensúlyoz – fogalmazott Terzopulosz, s ez a lét és az őrület határán való balanszírozás valóban hasonló a kötéltáncoséhoz. Annak rendkívüli teljesítményéhez, amely ugyanolyan katarzist tud okozni, mint amikor „telibe talál” minket a színház. Nóra fekete, fodros jelmeze az előadás végén lassan csúszik le a színpad szélén, mintha csak a hernyóbőrét vedlené, hogy végre pillangóvá válhasson. A folyamatos pokolból (infernum continuum – mondják többször az előadásban) vajon van-e képességünk csodára (miracle) váltani? Ha igen, talán az időt is uralni tudjuk...

 

Ungvári Judit

(2023. április 17.)


Oldal tetejére

Baskír Köztársaság, Belgium, Bulgária, Georgia, Görögország, Izrael, Luxemburg, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, Törökország