Műsorarchívum 2017

MITEM 2017

Silviu Purcărete színháza és a marosvásárhelyi Nyugalom

MITEM tizenkettedik nap (2017. április 28. péntek)
Beszélgetés a költői színházról

George Banu kritikus vezette a délután háromtól ötig tartó beszélgetést Silviu Purcărete rendezővel, Helmut Stürmer díszlettervezővel, Vasile Şirli zeneszerzővel, és Constantin Chiriac fesztiváligazgatóval. A téma: Purcărete monumentális Faust előadása.

A rendező, a díszlettervező és a zeneszerző hosszú ideje dolgozik együtt: ha Purcărete meghívást kap egy vendégrendezésre, azt a legtöbbször állandó csapatával közösen vállalja el. George Banu minden alkotót arra kért, hogy fogalmazza meg munkája lényegét.

Helmuth Stürmer szerint a díszletnek mesélnie kell. Vagy a darabról, vagy annak ellentmondva - a lényeg a párbeszéd. 

Vasile Şirli emlékeztetett minket arra, hogy mindannyian, folyamatosan a zene hatása alatt állunk, gondoljunk csak a reklámokra. Ebben az értelemben a színházi zeneszerzőnek könnyű dolga van, hiszen egy megfelelő dallam másodpercek alatt más dimenzióba röpíti a nézőt. Constantin Chiriac igazgatótól megtudtuk, hogy a Faust a nagyszebeni „kultúra gyár”, tehát egy elhagyott ipartelepen felépített és azóta egyre sikeresebb színházi vállalkozás első produkciója volt.

Amikor magát a rendezőt faggatták a Faust keletkezéséről, úgy fogalmazott, hogy tíz év távlatából már nehéz, ezért nem is kívánja felidézni a darab születésének emlékeit. Kiemelte viszont a fordítás jelentőségét. Hiszen az minden esetben művészi átültetés: Magyarországon például nem Shakespeare-t játszanak, mondta, hanem a darabok magyar változatát. A Faust román fordítását annakidején kitűnőnek tartotta, feszesebbnek érezte az eredetinél, komoly motiváció volt számára, hogy elkezdjen foglalkozni a témával.

 

 

Nyugalom

Bartis Atilla visszaérkezett szülővárosába: Nyugalom című regényét ugyanis Radu Afrim vitte színre a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával. A számos szakmai díjat is nyert előadás egy bonyolult anya-fiú kapcsolaton keresztül tekint a közelmúltra. A 2001-ben megjelent regényből készült Anyám, Kleopátra című színdarab is, amit Udvaros Dorottya főszereplésével Garas Dezső vitt színre 2003-ban a Nemzeti Színházban.

Radu Afrim rendezése a másként hangsúlyozta a kisregény motívumait. A rohamosan leépülő színésznő anyát B. Fülöp Erzsébet, az általa folyamatosan terrorizált, tőle elszakadni képtelen fiút pedig Bányai Kelemen Barna alakította. Megrázó erejű, majdnem három órás előadás született, amit a közönség is folyamatosan nagy érdeklődéssel követ. Bartis Attila erről a változatról azt mondta a művészeknek: „Ugyanazt éreztem a darabotok közben, mint amit a regény írásakor.” Kaphat-e egy rendezés ennél nagyobb dicséretet?

 

Kereszty Ágnes

(2017. április 29.)


Oldal tetejére
Albánia, Belgium, Bulgária, Franciaország, Georgia, Görögország, Izrael, Japán, Kína, Lengyelország, Magyarország, Macedónia, Mexikó, Mongólia, Olaszország, Oroszország Románia, Szlovákia, Szerbia, Törökország