Silviu Purcărete 2007-es Faust előadása tíz éve sorra kapja a meghívásokat - és a díjakat - a világ számos nemzetközi színházi fesztiváljaira. A IV. MITEM tizenegyedik napján végre Budapestre is megérkezett. A helyszín az Eiffel-csarnok, szándékosan nem színházi, a kétórás, száznyolcvan szereplőt felvonultató előadást eredetileg is egy gyártelepre tervezték Nagyszebenben. 2007-ben, az Európa Kulturális Fővárosa projekt kerete tette lehetővé, hogy a nagyszabású álom megvalósulhasson.

Mindenkit lenyűgözött, a közönség állva tapsolt és ujjongott, és alig akarta elengedni a játéktér mélyéről újra és újra előre rohanó szereplőhadat. Az előadás leírására a szó elégtelen eszköz. Egy fiatal rendező „színháztörténeti ősrobbanás”- nak nevezte a látottakat, ami után már máshogyan kell gondolkodunk a színházról és annak lehetőségeiről.

Purcărete Goethe művének csak a fő motívumait tartotta meg: Faust szerződését az ördöggel, Margit iránt érzett szerelmét, a pokoli bált és Faust megdicsőülését. A közönség interaktív részvételére annyiban számítottak, hogy a hátsó díszletfal a Walpugis-éjre való invitáláskor középen kettényílt, és a dobogó egy része hátracsúszott. Alóla füves-virágos pázsit-úton malacfejű lények mindenkit áttessékeltek a következő színhelyre, egy pokolbeli utazásra. A rock-koncerttel egybekötött tobzódó látványorgiát a közönség két oldalt kordonok mögött állva nézhette végig, majd a darab befejező részét ismét a helyén tekinthette meg, miután mindenkit visszatessékeltek a helyére. Ez a fajta passzív-aktív bevonás a nézőben gyökeresen átalakította az előadás-élményt.

Az estét egyértelműen a Faustot és Mephistot megformáló színészek viszik a vállukon, ám játékuk hatását a néha egy szempillantás alatt megjelenő szereplői had a sokszorosára fokozza. Purcărete több szereposztást is készített, a budapesti a harmadik változat. Mephistot Ofelia Popii játszotta tíz évig Ilie Gheorghe-Fausttal. Ez utóbbi betegsége miatt azonban a rendező arra gondolt, hogy leveszik az előadást a repertoárról. Az, hogy ez mégsem így történt, annak köszönhető, hogy a Kolozsvári Színházból Bács Miklós tíz napos próbafolyamattal bravúrosan beugrott Faust szerepébe és méltó partnere lett a zseniális Ofelia Popiinak.

Az előadás utáni közönségtalálkozón záporoztak a kérdések. A közönség az előadás alkotócsapatának tagjait külön-külön mind a titok nyitjára, a kimondhatatlan kimondására akarta bírni. Ők sem tudták szavakba foglalni, talán Bács Miklós járt legközelebb az igazsághoz, amikor meghatódottan a kegyelem szóval köszönte meg Purcăretenek a tőle kapott lehetőséget és méltán kiérdemelt bizalmat.

Kereszty Ágnes

(2017. április 28.)