Előszó

IV. Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) 2017. április 12 - 30.

Kedves Színházrajongók!

 

Dr. Hoppál Péter

Úgy tartják rólunk, magyarokról, hogy országunk Európa közepén, észak és dél, nyugat és kelet találkozási pontján fekszik.   Identitásunkban több mint egy évezrede erősítenek bennünket a szélrózsa minden irányából hódító szándékkal érkező birodalmak, s azok a békés együttéléseink is, melyek keleti, nyugati, északi és déli  színekkel gazdagították a magyar kulturális javakat. Azt is jól tudjuk, ha nem ragaszkodtunk volna mindvégig nemzeti sajátosságainkhoz és a függetlenségünkhöz, ma nem beszélhetnénk – a hitünk szerint a világ kulturális kínálatát gazdagító – magyar művészeti hagyományokról.

Örömmel tölt el bennünket, hogy – talán földrajzi elhelyezkedésünk, talán értékes kulturális sokszínűségünk okán – évről évre gyarapodik azon külföldiek száma, akik izgalmas kulturális tartalmak felfedezése céljából – például a jelenleg zajló Budapesti Tavaszi Fesztiválra – érkeznek Budapestre. Nagy színházi hagyományokkal rendelkező nemzetként büszkék vagyunk az immár negyedszer megrendezett, európai sikerként is számon tartott Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra, mely a nemzetközi színházművészet új és tradicionális műhelyeinek találkozási pontja.

A MITEM ereje épp az egyes résztvevők sajátos színházi nyelvén, szakmai ismeretein alapuló sokszínűségben rejlik, mely mindannyiunk számára lehetőséget teremt a további kulturális gazdagodásra. Goethe úgy fogalmazott : „A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” Őrizzék gyökereiket és adjanak szárnyakat mindannyiunknak előadásaikkal!

 

Dr. Hoppál Péter              
kultúráért felelős államtitkár    
Emberi Erőforrások Minisztériuma

 

***

 

A megfejthetetlen titok nyomában

 

Kulcsár Edit

Az előző korokban egy egységes forma, irányzat mentén működtek a színházak. A XX. században a változás, többszólamúság, kísérletezés lett a jellemző.  Korunk színházművészete folyamatos megújulásban van, mindenben az új nézőpontot, az egyedit keresi.  Voltak korok, amikor a színész művészete volt előtérben, aztán a drámaszerző vált meghatározóvá. Korunk állandóan megújulásra törekvő színházában a rendezőé a központi szerep.  A rendező, aki nem csupán karmesterként hangolja össze a színpadi varázslat összes alkotóelemét, hanem aki egyedi látásmódjával új művet hoz létre. Nem véletlen, hogy a XIX. század végén jelent meg először a művész színház elnevezés és lett korunk színházi origója Sztanyiszlavszkij moszkvai Művész Színháza, ahol először mutatták be Csehov műveit. Giorgio Strehler, az egyik emblematikus művész színház, a Piccolo Teatro megalapítója utolsó nyilvános fellépésén mondta: „Csak sohase légy elégedett, sohase állj meg.”  Szerinte a művész színház folyamatosan mozgásban van, mindig újabb titkok feltárására törekszik, és ha valamit elért újabb utak nyílnak előtte, ami továbblépésre buzdítja.  Goethe Faustjából idézte a 317. sort: „Tévelyg az ember, míg remél.” Goethe itt arra utal, hogy az ember szünet nélkül, magát elemésztve törekszik valami felé, amit még nem ismer. Mintha a madáchi szózat visszhangozna benne: „Küzdj és bízva bízzál!”

A Madáchról elnevezett színházi találkozón a Nemzeti Színházban idén sajátos világot teremtő rendezők előadásai láthatók, akik a világirodalom nagy mítoszait faggatva kalauzolják közönségüket ismeretlen tájakra.

 

Kulcsár Edit       
A MITEM szervezője


Oldal tetejére

Résztvevő országok: Dánia, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Macedónia, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Románia, Svédország