12. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

Szlovák Capuletek és magyar Montague-k játszanak a Kassai Nemzeti Színház januárban bemutatott Rómeó és Júlia előadásában. Vidnyánszky Attila rendezése nemcsak szerelem és halál frigyéről, hanem a két nép viszonyáról is szól, és arról az együttműködésről, amelynek tanúi lehettünk a Kassán zajló próbákon. Az előadást május 20-án Budapesten is láthatja a közönség a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, a MITEM-en.

Erős, felkavaró előadást láthattunk a belgrádi társulattól, amelyben a zsenialitás, a tehetség és a sorsszerűség összefüggésein gondolkodhattunk el leginkább. A menthetetlen című produkcióban a szerb művészek Thomas Bernhard Glenn Gould főszereplésével megírt regényét, valamint Puskin Mozart és Salieri című darabját elegyítették, s az ebből „kihajtó” előadás minden bizonnyal még igen sokáig eszébe jut annak, aki látta.

Egyfajta sajátos hommage-sorozatot indított az ifj. Vidnyánszky Attila-Vecsei H. Miklós alkotópáros, amelynek előző darabját Bartók és Kodály életéből merítve, Ifjú barbárok címen láthattunk két éve, a Színházi Olimpia részeként megrendezett MITEM programjában. A sorozat most folytatódott, ám ezúttal Janovics Jenőt, a ma már sajnálatosan kevéssé ismert egykori kolozsvári színigazgatót és filmest választották céltáblául.

Dzsicuko műtermében. Ősz. Délutántól szürkületig. A szobában rendetlenség, annak jelei, hogy utazásra készülnek.

Misima Jukio az egyik legszebb adaptációját a Hanjo című nó-dráma alapján írta. Az eredeti nóban egy férfi visszatér abba a városba, ahol egy évvel korábban legyezőt cserélt az egyik gésával.

Jan Fabre (1958), a 70-es évek óta működő színházi alkotó, író, képzőművész és Luk Van den Dries dramaturg, színházi szakember közösen jegyzett kötete tízéves együttműködés eredménye.

A 2025-ös Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának hallgatói is bemutatkoznak. A tárlat középpontjában Az ember tragédiája újragondolt színpadi látványvilága áll, amely a klasszikus mű kortárs értelmezésére és vizualizációjára vállalkozik.

Tragikus, de megkapóan lírai mesét láthatott a közönség az Isztambuli Városi Színház előadásában a 12. MITEM programjában. Az Ararát-hegy legendáját azzal a szándékkal hozta el a török társulat, hogy egy kicsit ízelítőt mutassanak nekünk a török kultúrából, miután legutóbbi találkozásunkkor, egy éve a Háború és békével érkeztek Budapestre.

Fanyar humorú, groteszk játék, amely egy végletekből összeálló, vérben és erőszakban fogant ország születését tárja elénk. Mexikó ismét letette névjegyét a MITEM-en, két évvel ezelőtt már láthattunk az óceánon túlról érkező előadásokat, és ezúttal is megvillant a budapesti közönség előtt az az erőteljes expresszivitás, amely a mexikói színháznak – úgy tűnik – sajátja. Felkavaró, elgondolkodtató előadást láthattunk.

Megrendítő és nagyon-nagyon személyes adaptációt láthattunk az idei MITEM-en a kisebbségi színházak mini sorozatának záróakkordjaként: az észak-macedóniai török nyelvű színház Maeterlinck A vakok című drámáját dolgozta át kortárs színpadi művé. Az előadás azonban nemcsak univerzális kérdéseket feszegetett, hanem a Balkán akut problémáit is feltárta a közönség előtt.