13. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

Április 11, csütörtök, 19 óra - a MITEM idei külső helyszínén, a Fővárosi Nagycirkusz főbejáratánál.

A történet Rasul Mohamed próféta idejében játszódik a VII. század végén, a VIII. század elején, Bayat vidékén, a Szir-darja folyó mellett.

Nálunk az újszülött fülébe kiabálják a nevét, és az én eredeti nevem az Iran-Gajip volt. Érettségi előtt tudtam meg, hogy a születési anyakönyvembe Iranbeknek írtak be. Aztán az egyetemen és az irodalomban ezt a másik nevemet használtam: Iranbek Orazbajev. Később tértem vissza eredeti nevemhez. Az Iran-Gajip ikerangyalt jelent. Mivel az édesapám már 44 éves volt, amikor első gyermekeként megszülettem, ezzel a mágikus névvel áldottak meg.

Az oguzok (úzok, oğuzlar) Eurázsia, azon belül a sztyeppe-övezet történetének legjelentősebb szereplői közül valók, Európában mégis kevéssé ismert képviselői a nomád világnak. Az oguzok Ázsiából kiindult, katonai jellegű migrációja egészen Kelet-Európáig jutott el, s e hatalmas területen jelentős történelmi és kulturális nyomot hagyott maga után. Az általuk létrehozott állam az eurázsiai térségben nyelvi, politikai és genetikai vonatkozásban is nagyon fontos szerepet játszott. Az oguz hagyományról nagyszámú régészeti, művészeti, valamint szellemi hagyaték, forrás áll ma már rendelkezésre. A legjelentősebbek közé tartozik két epikus szöveganyag: Oguz Kagán hőséneke, valamint a Korkut Atyához (a kazakoknál és karakalpakoknál), illetve Dede Korkuthoz (az oguz és karluk törökségnél) kötődő történetek, legendák összessége.

Elsa Kvamme dokumentumfilmje Eugenio Barba különös történetét meséli el, aki vendégmunkásként érkezett Norvégiába akkor, amikor a „pizza” szó ott még ismeretlen volt.

Eimuntas Nekrošius színháza napjaink kultúrájának Atlantisza.  Nem csak különleges színházi nyelvezete, de  gondolkodásmódja és művészi beállítottsága miatt is. Az Eimuntas Nekrošius: Távlatokat nyitni című dokumentumfilm arra törekszik, hogy Nekrošius művészetét az alkotó folyamaton keresztül ismerhessük meg.