MITEM 2022

A Nemzeti Színház közleménye

A Nemzeti Színház tudomásul vette a MITEM (Madách Nemzetközi Színházi Találkozó) programjában 2022. április 26-án szereplő két litván előadás („Léna lábai közt…” és „Delhi tánc”) utáni provokatív hangvételű politikai performanszok üzenetét.

Tovább olvasom
MITEM 2022

MITEM-krónika 5. rész Fények, árnyak és zászlók… - Klaipèda Drámai Színház: Léna lábai közt, avagy „a szűz halála”

Két litván előadás szerepelt a MITEM április 26-ai programjában, a Delhi tánc című produkcióról a következő krónika szól majd. A Léna lábai közt, avagy „a szűz halála” a lengyel rendező, Agata Duda-Gracz szövegkönyve és komplex színpadi víziója alapján, az ellentmondásos személyiségű Caravaggio életéről és művészetéről ad képet. A litván előadások sajátos „incidensekkel” zárultak.

Tovább olvasom
MITEM 2022

Kiállítások a MITEM 2022 idején a Nemzetiben

I. HÚSZ ÉVE TÖRTÉNT - 2002. március 15-én nyílt meg az új Nemzeti Színház. 165 év után ekkor kapott végleges és valóban a Nemzetinek szánt épületet az ország elsőszámú teátruma. A húsz évvel ezelőtt eseményekre az épület és a nyitóelőadás születését bemutató kiállítással emlékezünk.  II. EGYENESEN A MŰTEREMBŐL - A MATE Kaposvári Campus Rippl-Rónai Művészeti Intézet Látványtervező szak hallgatóinak kiállítása.

Tovább olvasom
MITEM 2022

MITEM-krónika 4. rész - A művészet legyőzi a halált, Drak Színház: Georges Méliès utolsó trükkje; Szolidaritási Nap Ukrajnáért

Sűrű nap volt az április 24-ei a MITEM-en. A találkozó közönsége először egy gazdag múltú cseh bábszínház lenyűgöző előadását láthatta, majd két olyan programpont következett, amely a háború sújtotta Ukrajnával való szolidaritást fejezte ki: Ivan Karpenko-Karij A boldogtalan című darabját filmfelvételről láthattuk az Ivan Franko Ukrán Nemzeti Dráma Színház előadásában, este pedig a szintén kijevi formáció, a DAKH Daughters koncertszínháza volt műsoron.

Tovább olvasom
MITEM 2022

MITEM-krónika 3. rész - A számok költészete - Attisz Színház: Ámor

Az előző MITEM-en, 2021 őszén már megismerhették a színházkedvelők Theodórosz Terzopulosz egészen speciális rendezői világát, beleshettek a görög mester különleges és mostanra világhírű módszerének titkaiba. Az ősszel bemutatott Alarme egy trilógia része, amelynek második darabját, az Ámor című produkciót láthatta ezúttal a találkozó közönsége.

Tovább olvasom
MITEM 2022

MITEM-krónika 2. rész - Vegytiszta avantgárd - Witkacy Színház: Egy kétfejű borjú metafizikája

Az előző nap sajátos folytatásának is tekinthető az a lengyel előadás, amely Stanisław Ignacy Witkiewicz darabjából készült, és amit a zakopanei Witkacy Színház hozott el a MITEM-re. Az idei találkozó második előadása a lengyel klasszikus avantgárd kiemelkedő zsenijének művéből fontos tanulságokkal szolgálhatott a művészetről való gondolkodást érintően is. Az előadás előtt az érdeklődők egy szintén tanulságos beszélgetésen ismerhették meg az előző esti Hamlet alkotóinak gondolatvilágát.

Tovább olvasom
MITEM 2022

MITEM-krónika 1. rész - Közösségépítés egy perverz világban - Kolozsvári Állami Magyar Színház: Hamlet

Szokatlan képzettársítások, erőteljesen a mára utaló gesztusok, puritán tér, „kiforgatott” karakterek. Tompa Gábor rendezésében a Hamlet nagyon is rólunk szól, itt és most. Vajon képesek vagyunk-e felülírni mindazt, ami a mostani világot megbéklyózza? Képes-e a következő generáció valóban megváltoztatni a világot? Képesek vagyunk-e magunk átlépni a saját árnyékunkon? Ezekkel a kérdésekkel szembesít elsősorban ez a Hamlet-értelmezés. A MITEM első előadásának hatalmas sikere volt a teltházas nézőtér előtt.

Tovább olvasom

„Ma is vannak aszkéta fiatalok”

Tompa Gáborral, a Hamlet rendezőjével Demeter Kata beszélget

Azt gondolom, hogy a Hamlet a mai világban mindenképpen egy kényelmetlen, veszélyes útnak a választását jelenti. Beleértve azt a kényelmet, amit ma az egész fogyasztói világ jelent. Hiszen kevésbé vagyunk gondolkodó lények azáltal, hogy a fogyasztói társadalom rabjai vagyunk. A függőség óriási. Elsősorban a high-tech-től és a médiától vagyunk függőek, és pont ezek manipulálnak a legjobban. Ezt én legalább olyan súlyosnak gondolom, mint a kábítószerektől való függőséget.

Tovább olvasom
Pálfi Ágnes

„Belőle … nagy király vált volna még”

Hamlet a változó időben (2. rész)

A filozófus Hamlet az „Egérfogó” megrendezésével immár művészként aktivizálja magát. De vajon mi a célja ezzel? Azért rendezi meg ezt a színjátékot, mert a kor embereként már nem hisz a kísértetetekben? Arról akar megbizonyosodni, hogy Claudius valóban elkövette-e a gyilkosságot – hogy tehát jogos-e a vérbosszú? A király reakciójának megfigyelésével Horatiót bízza meg, ami úgyszintén arra utal, hogy Hamlet ezzel a „tetemrehívással” sokkal inkább a királyi udvar nyilvánosságát akarja provokálni. Arra akar választ kapni, hogy egyáltalán bűntettnek minősül-e a közösség szemében ez a gyilkosság.

Tovább olvasom
Oldal tetejére

Baskír Köztársaság, Belgium, Bulgária, Georgia, Görögország, Izrael, Luxemburg, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, Törökország