Műsorarchívum 2023

Színházi Olimpia

Szcenárium / Olimpia / Bábművészet

Online Flashback, 2023. február

Valóban elmondhatjuk, hogy a bábművészet mára már Magyarországon is nagykorúvá vált?

A 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében megvalósuló bábos programok, fesztiválok, rendezvények nagy száma és a hazai szakma egészét megmozgató előkészületek mindenesetre ezt bizonyítják. A Budapest Bábszínház Abstract Fest – I. elnevezésű fesztiválja és a Magyar Bábművészek Szövetségének világtalálkozója keretében közel 350 előadás kerül bemutatásra az ország számos pontján. Folyóiratunk, a Szcenárium megalapításától, 2013-tól kezdődően rendszeresen tett közzé ebben a témában esztétikai és történeti tárgyú tanulmányokat, életút-interjúkat, könyvismertetőket, a bábos képzés aktuális kérdéseit körüljáró írásokat. A 20. századelő színházi nyelvújítóiról szóló, általunk szervezett konferencián megemlékeztünk Blattner Gézáról, az európai avantgárd legismertebb magyar bábművészéről, Gordon Craig kortársáról, aki übermarionett-elméletével a világszínház egészét máig hatóan mozgatta meg, mint ahogy a 20. század végén Tadeusz Kantor Halálszínházát úgyszintén a bábos szemlélet tette kivételessé. Többször adtunk helyet a magyarországi vásári bábjáték emblematikus alakjáról, Kemény Henrikről szóló írásoknak. Kevesen tudják, hogy Németh Antal, a Nemzeti Színház egykori legendás igazgatója fiatal korától élete végéig foglalkozott a bábjáték sajátosságaival, mint erről összeállításunkban szereplő tanulmánya is tanúskodik. A bábművészet kiemelkedő kortárs alkotói közül Balogh Géza, Tömöry Márta, Kovács Géza, Szász Zsolt, Galántai Csaba és Boráros Szilárd munkásságába nyerhet betekintést az olvasó.

 

· Szász Emese: A báb mint régi-új színpadi médium, 2014. október, 7–21.

· Benkő Krisztián: Bábok és automaták. Gordon Craig és az übermarionett, 2019. december, 24–39.

· Lőrinc László: „Nyelvemlékek” és „nyelvújítás” Blattner Géza bábszínházában (1919–1930), 2016. február, 81–89.

· Németh Antal: A bábjátékos alkotó tevékenysége: az alakok életre keltése, 2019. január, 5–15.

· Vitéz László bölcsőjénél, avagy a bábos bódé belülről. Kemény Henriket Tömöry Márta kérdezte (részlet egy interjúból), 2021. április–május, 88–92.

· Galántai Csaba: Idősebb Kemény Henrik utolsó levele. Bevezető gondolatok egy készülő monográfiához, 2021. április–május, 93–104.

· Balogh Géza: Mikor a bábok még istenek voltak (széljegyzetek Tömöry Márta könyvéhez), 2013. november, 92–97.

· Balogh Géza: A cseh bábjáték, az UNIMA és a Művészeti Akadémia. Naplójegyzetek tanulóéveimből, 2019. december, 40–51.

· „A közös fogalmakhoz közös élmények kellenek”. Boráros Szilárd szcenográfus bábművésszel Szász Zsolt beszélget (lejegyezte: Ungvári Judit), 2020. január, 79–91.

· „A gyerek nem változott” – Interjú Kovács Gézával. (Gergó Judit interjúja alapján készítette Ungvári Judit), 2014.október, 22–26.

· Szász Zsolt: Bábok és emberek, 2017. október, 91–96.

· „A bábok nem sírnak”. Szász Zsolt bábművészt Mohácsi Szilvia kérdezte, 2021. október, 34–45.

(2023. február 17.)


Oldal tetejére
Albánia, Belgium, Bulgária, Franciaország, Georgia, Görögország, Izrael, Japán, Kína, Lengyelország, Magyarország, Macedónia, Mexikó, Mongólia, Olaszország, Oroszország Románia, Szlovákia, Szerbia, Törökország