11. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

A SCOT-Suzuki Társulat A trójai nők című előadása után tartott közönségtalálkozó keretén belül kerül sor Suzuki Tadashi: A testben élő kultúra című könyvének bemutatására a szerző részvételével. 

A 10. Színházi Olimpia szervezői nagy örömmel mutatják be Theodórosz Terzopulosz és Suzuki Tadashi, a Színházi Olimpia alapítóinak párbeszédét. Moderátor: Ted Motohashi, a Színikritikusok Nemzetközi Szövetségének tagja, a Japán Szekció elnöke.
 

Az Attisz Színház Nóra című előadása után a közönségtalálkozó keretében kerül sor Theodórosz Terzopulosz: Dionüszosz visszatérésére című könyvének bemutatására a szerző részvételével. A könyvbemutató további résztvevői Kozma András (fordító), valamint Antal Zsolt (a könyvet kiadó Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet intézetvezetője). 

Nemcsak azért írom ma ezt az üzenetet, hogy üzenjek, vagy hogy megünnepeljük minden művészetek atyját, a színházat a mai világnapján. Inkább arra hívlak titeket, hogy álljunk össze mindannyian, kéz a kézben és vállvetve, engedjük szabadjára a hangunkat, ahogy a színpadon szoktuk, hogy felébresszük a világ lelkiismeretét és megkeressük magunkban az ember elveszett lényegét. A szabad, toleráns, szerető, együttérző, gyengéd és elfogadó embert.

Az Oscar-díjas Juliette Binoche sokszor olvasott már fel nyilvánosan Az angyal válaszol című könyvből és több interjúban említi is a művet, amely négy fiatal kérdéseiről, útkereséséről szól a világháború szörnyűségei közepette. Mit jelent ez a magyar könyv egy francia színésznek? Miért ragadta meg a mögötte meghúzódó szellemiség? Hogyan segíti ez egy színész szakmai munkáját és egy nő mindennapjait? Miért tartja fontosnak, hogy a mű tanítása színházi keretek között is megszólaljon? A MITEM-en látható Az angyal válaszol alapján készülő Fény-anyag című olvasás performansz kapcsán ezekről is beszél Juliette Binoche. 

Vidnyánszky Attila 2013 szeptemberétől kezdte meg első évadját a Nemzeti Színház igazgató-főrendezőjeként. A Szcenáriumban rendszeresen készítettünk vele interjúkat életútjáról, pályájának fordulópontjairól, színházvezetői stratégiájának alakulásáról.

A 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében megvalósuló bábos programok, fesztiválok, rendezvények nagy száma és a hazai szakma egészét megmozgató előkészületek mindenesetre ezt bizonyítják.

A Nemzeti Színház harmadik emeletén egyfajta életmű-kiállításod látható: sok-sok báb. (2021. szeptember 17 – november 18. között - a szerk.)  Azt mondtad, valamiféle sorrendiséget követtél a tárlat berendezésekor, s hogy a beszélgetésünk során ennek mentén érdemes felfedeznünk a bábjaid világát. Érdekes módon a japán mesékkel, illetve japán figurákkal indítasz. Miért őket helyezted a kiállítás elejére? Hiszen földrajzilag talán ők vannak tőlünk a legtávolabb.

Madách születésének századi évfordulója 1923-ban színházi ünnep is volt. A Nemzeti Színház új premierrel készült, amely az 1883-as ősbemutatót volt hivatott megújítani. Az országban ünnepségek sorát rendezték egész évben, a trianoni határokon kívül – sokszor a hatóságok ellenzése mellett és tiltása ellenére – is voltak emlékezések. Összeállításunkban a száz évvel ezelőtti országos ünnepségeket és a Nemzeti előadását mutatjuk be – ekkor született meg a Madách-kultusz.

A Nemzeti Színház frissen kinevezett igazgatója, Hevesi Sándor a Tragédia bemutatójával ünnepelte Madách születésének századik évfordulóját 1923 januárjában. A centenáriumi év kiemelkedő eseménye volt az előadás, amely az új direktor fő törekvését is szolgálta: a magyar drámairodalom legfontosabb művei „megújhodva, s a legteljesebb színészi és színpadi fegyverzetben kerüljenek színpadra”. És ahogy az lenni szokott: voltak az új Tragédiának méltatói, de voltak, akik a mű szellemének meghamísításával vádolták a rendezőt.