13. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

10 ország, 10 társulat, 21 előadás

Április 16. és június 6. között tizenöt előadást láttam a 10. Színházi Olimpia keretében megtartott 9. MITEM-en. Volt két hét, amikor háromszor jártam a Nemzetiben. Akkor ez soknak tűnt, de most, hogy vége, nagyon sajnálom, hogy nem láttam valamennyi produkciót. Persze azt is fájlalom, hogy idén nem jöttek orosz színházak, távol maradtak az ukránok, nem érkeztek meg az indiaiak. De élményben így sem volt hiány.

Minden idők leghatalmasabb Tragédia-adaptációja jött létre Vidnyánszky Attila rendezésében Budapesten, a Hajógyári-sziget csarnokában. A hazaiakkal együtt 12 ország több mint 200 színművész-növendéke vett részt a gigantikus produkcióban, amely a mintegy hétórás időtartamával szinte szakrális jellegű beavatást jelentett a nagy magyar drámaíró világába. A Madách Projekt ötletgazdája ezzel egy egészen különleges színházi emlékművet állított az írónak.

Észak-Afrika számunkra egzotikus, ám mindenképpen sokszínű kultúrájába kalauzolta el a MITEM nézőit A homok hangja című algériai előadás. A Théâtre Sindjab/Sindjab Theatre Company produkciójában a sivatagi népek számára oly fontos, esővel, vízzel kapcsolatos rítusok elevenednek meg, színpadi formába átdolgozva. 

A tradicionális görög maszkkal, amely a 10. Színházi Olimpia egyik szimbólumává vált, az olimpiaalapító görög rendező Theodórosz Terzopulosz ajándékozta meg a Nemzeti Színházat. Az ünnepélyes átadás a görög Epidauroszban, az ókori amfiteátrumban történt. A maszk kalandjainak miniepizódjait a Színházi Olimpia weboldalán és közösségi csatornáin is követhette a közönség. Az epizódokból összeállított úti film az indulástól kezdve a hazaérkezésig felöleli az európai körutat, bemutatva azt is, ahogy az Átmentem lélegzetelállító produkció részeként ifj. Simet László artistaművész vállán a Duna felett is átkelt a maszk.

Szovjet vaudeville-ként jelzi alcímében Nyikolaj Erdman Az öngyilkos című művéből készült adaptációját Jean Bellorini. A francia rendező a Théâtre National Populaire előadásával immár második ízben érkezett Budapestre, tavaly Az Árnyak Játékát hozták el, ami nagy sikert aratott. Ovációban most sem volt hiány. 

Újabb egészen különleges kulturális találkozás helyszínévé válhatott a Nemzeti Színház. A Nangsza Öbüm dákíni története című tradicionális tibeti operával vendégszerepelt a Tibeti Előadóművészeti Intézet a MITEM programjában.

Egyedülálló formanyelvű különlegesen szép esztétikájú meditáció az európai történelemről Heiner Goebbels Mindaz, ami történt és történhetne című előadása. Az avantgárd színház egyik legjelentősebb képviselőjének történelemről elmélkedő grandiózus színházi tablóját a Tüskecsarnokban láthatta a MITEM közönsége.

Lengyel performerek, táncosok, színésznők és előadóművészek produkciói láthatók június 9. és 11. között az Artus Stúdió színpadán. A Grotowski Intézet Perform[ing] Poland című projektje Jerzy Grotowski, a múlt század egyik legjelentősebb színházi alkotójának újításaiból és a színházi rítus alapgondolatából indul ki. Mindeközben újra is gondolja azokat a performativitáson keresztül. Hogyan válik a néző a performansz fontos tanújává? Mit is jelent ma Grotowski és miért lényeges zsigerileg éreznünk a körülöttünk lévő világot? Ezekről is beszélgettünk Liszkai Tamással, a programsorozat hazai szervezéséért felelős Parastudio Egyesület elnökével.

Az Artus Kortárs Művészeti Stúdióban mutatkoznak be a MITEM fesztivál meghívására a lengyel Grotowski Institute művészei. Előadásaikat a Színházi Olimpia keretében Performing Poland címmel láthatjuk június 9. és 11. között.