13. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

Kell-e támogatni a művészetet egy olyan országban, mint Mexikó, ahol számtalan ember elemi szükségleteiben szenved hiányt – a számos alapkérdés egyike, ami a közép-amerikai ország színházi életét foglalkoztatja. A „Dél Atillájáról”, a mágikus realizmusról, a tragédia népszerűtlenségéről is beszélgettünk Aurora Canóval, a Mexikói Nemzeti Színház igazgatójával, aki író, rendező és színész is.

Jelen írás szerzője a keleti és a nyugati színész közötti különbség világképi eredetét tárja fel. Arra mutat rá, hogy míg a keletiek a világegyetemet olyan kozmikus táncként fogták fel, amelyben a teremtés és a pusztítás vég nélkül követi egymást, addig a nyugati világ alapjául a Logosz, illetve a spirituális és az anyagi világ karteziánus szétválasztása szolgál.

Május 26-án az idei MITEM keretében A Kalatharangini Kathákali Iskola (India) és a Teatro tascabile di Bergamo (Olaszország) koprodukciójában lesz látható a Nemzeti Színház nagyszínpadán a Történetek a Mahabharatából című előadás.

A magyarországi 10. Színházi Olimpia három nevezetes könyvbemutatóról is emlékezetes lesz. Suzuki A testben élő kultúra, Terzopulosz Dionüszosz visszatérése valamint Eugenio Barba és Nicola Savarese új könyve A színház öt kontinense. A három kötetről és még sok izgalmas témáról olvashat a Nemzeti Színház művészeti folyóirata XI. évfolyamának összevont 1-es és 2-es számában.

Költői, vallomásos látomás A vihar előadása az olasz Alessandro Serra rendezésében. A Teatro Stabile di Torino és a torinoi Teatro Nazionale produkciója az alkotó sajátos víziójában gondolja újra Shakespeare utolsó művét. A MITEM-en látott előadásokat vastapssal és ovációval fogadta a közönség – méltán. A találkozón látott tavalyi Macbettu után Alessandro Serra ismét meggyőzte a budapesti közönséget különleges színházi látásmódjának erejéről.

Döbbenetes kórképet ad mai világunkról Robert Icke A doktor című műve, amit a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata hozott a MITEM-re, a világhírű román alkotó Andrei Șerban rendezésében. Az előadás az identitásbeli, faji, vallási, szexuális hovatartozási kérdések aktuális jelenségeinek tart görbe tükröt, igencsak elgondolkoztató módon, hiszen az előítéleteknek éppúgy „odamond”, mint az ezekkel szembenálló woke-kultúrának.

Színházi szakmai körökben ma már közhely, hogy a posztdramatikus korszakban eltűnt a színpadról a hősök közötti klasszikus értelemben vett konfliktus, s vele együtt megszűnt a drámai dialógus létjogosultsága is.

Mi késztet minket a rosszra? Hogyan születik meg bennünk a bűn? Milyen célokat érhetünk el általa? S vajon megéri-e? Ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ Shakespeare két ismert darabja nyomán Avtandil Varszimasvili és színháza, a Liberty Színház, amelynek társulata a III. Richárdot és az Othellót hozta el a MITEM-re. A grúz előadások zajos sikerrel szerepeltek a budapesti közönség előtt.

Mi a színház ma? Milyen esélye lehet a magyar és a szárd nyelvnek? Hogyan lát egy fotográfus a színházban? – erről is kérdeztük az olasz Alessandro Serrát. A világjáró rendező a Színházi Olimpia keretében zajló MITEM-re Shakespeare A viharjának sajátos értelmezését hozza a Teatro Stabile di Torino – Teatro Nazionale társulatával.

Mitől aktuális a barokk spanyol dráma klasszikusa? Mi a különbség a film és a színház között? Miben rejlik a színházi olimpia sajátossága – ezekről is kérdeztük a MITEM-re Madridból érkező Az élet álom című előadás brit alkotóit. Declan Donnellan rendező és Nick Ormerod díszlet- és jelmeztervező legújabb előadása arról is szól, hogy vajon különbséget tudunk-e tenni álom és valóság között?