mitem hírek

MITEM 2017

Ezt látni kell!

A 4. MITEM-re érkező 11 ország 23 előadásából válogattunk

Kafka és Dosztojevszkij, Bernhard és Erdman – nagyszerű szerzők, klasszikusok. Lengyel, orosz, litván, tatár társulatok – országaik legjobb színházából. A 4. MITEM-re érkező 11 ország 23 előadásából válogattunk. 

„Te és az elragadtatásod uralkodik az idő felett”

George Banu beszélgetése Krystian Lupával és Piotr Skibával

Krystian Lupa és Piotr Skiba, valamint a Lengyel Nemzeti Színház társulata a 2014-es Nagyszebeni Nemzetközi Színházi fesztivál vendégei voltak Thomas Bernhard Ritter, Dene, Vos című drámájával. A darabot Krystian Lupa rendezte, a főszerepet Piotr Skiba játszotta. Az alábbi beszélgetés ekkor készült.

Kereszty Ágnes

Morbid történet – 21. századi köntösben

Carlo Gozzi A holló című darabja Nyikolaj Roscsin rendezésében

A III. MITEM egyik legfontosabb előadása a Alekszandrinszkij Színház vendégjátéka volt, mely Gozzi A holló című fiabája nyomán készült – Nyikolaj Roscsin rendezésében. A középgenerációs – negyvenkét éves – színész, rendező és díszlettervező feltett szándéka, hogy Gozzi mind a tíz fiabáját színre vigye. A sort 2001-ben kezdte Moszkvában A szarvaskirállyal, a színházi szakma több rangos díját is elnyerve. Ezt követte A holló, ami első nagyszínpadi bemutatkozása.

Pálfalvi Lajos

A művészet mint regresszió

Schulz és Gombrowicz találkozása a színpadon

Április 19-én, a III. Madách Nemzetközi Színházi Találkozón adta elő Waldemar Śmigasiewicz rendezésében a radomi társulat az Áttűnés című „színházi esszét”. A rendező állította össze a színpadon elhangzó szöveget Bruno Schulz A nyugdíjas című elbeszélését és Witold Gombrowicz Ferdydurke című regényének első harmadát használva nyersanyagként.

Pálfi Ágnes – Szász Zsolt

Ez egy valóságos színházavató volt!

Gyorsjelentés a harmadik MITEM-ről

Ez egy valóságos színházavató volt! – bukott ki belőlem önkéntelenül a Teatro Potlach másfél órás produkciója végén. Lám-lám, egy olasz társulatnak kellett jönnie ahhoz, hogy belakjuk és megszenteljük a színházunk külső és belső tereit, azt az épületet, mely az alapkőletétel óta nemtelen támadások, viták kereszttüzében áll. Elgondolkodtató az is, hogy csak ebben az évadban került föl az épületre a Nemzeti Színház felirat.

Tömöry Márta

„De ha a légynek apja, anyja van?”

TIIT: a jakut Titus Andronicus

Nincs telt ház, de az előadás végén felállva tapsol a nézősereg, a zúgó vastaps ötször hívja ki a színészeket. A közönségtalálkozón a magyar tolmács egyenesen jakutból és jakutra fordít. A jakutok keleti szakák, a szkíták egyik ágának leszármazottai, tudjuk meg tőle. Szomjasan hallgatjuk a 11 000 km távolságból érkezett íjfeszítő rokonokat.

Oldal tetejére