Ó, Tengri,
Miért, mondd, miért
Teremtettél engem ilyennek?!

„A bölcs Korkut Atya először a világ egyik eldugott sarkában élt, s egy éjjel azt álmodta, hogy néhány ember sírt ás. Megkérdezte tőlük, hogy kinek ássák a sírt, mire azok azt válaszolták, hogy azt a bölcs Korkutnak ássák. Amikor felébredt álmából, elhatározta, hogy megszökik a halála elől, és a világ egy másik végébe menekült. Ott is ugyanazt az álmot látta, ezért úgy döntött, hogy a világ közepén fog letelepedni. Így jutott el a Szir-darja folyóhoz, ahol ismét azt álmodta, mint korábban. Úgy értette, hogy a földön ő nem élhet, ezért levetette a bekecsét, azt a folyó vízére terítette, arra ült rá, és így élt még további 100 évet.” (Adorján Imre)
 

A Kazah Állami Akadémiai Dráma Színház előadásának eredeti címe, mint azt Babakumar Khynayattól megtudtuk, „Korkut sírgödre”. Ez a dráma őt Madách Tragédiájának londoni színére, az emberiség önkéntes halálára emlékezteti. De ahogy Madách, a darab szerzője, Iran-Gayip is felteszi a végső kérdést: hogyan tovább? milyen életesélye van a ma felcseperedő utód-nemzedékeknek?  Erre csak ezzel a sokat mondó példával előlegezhetjük meg a választ: a kazah hagyomány szerint az összes húros hangszer feltalálója Korkut Atya volt; és amikor kobuzon játszanak a kazah sámánok, énekükben ma is mesterük segítségéért fohászkodnak.

- A rendezvény első részben a két testvér-nép, a kazah és a magyar közös kulturális örökségéről, mitikus hagyományaink rokon vonásairól fognak megnyilvánulni a téma avatott magyar kutatói: Birtalan Ágnes, Sántha István, Csáji László Koppány, valamint a kazak történész, Babakumar Khinayat.
- A rendezvény második részében a színház művészeti vezetőjét, Sabit Abdakalikovot, a darab szerzőjét, Iran-Gajipot valamint a produkció főszereplőjét, Duliga Akmoldát szólítjuk meg az előadás létrejöttének előzményeiről, a litván és kazah művészek együttműködéséről.

(2019. március 4.)