Sardar Tagirovsky rendezései mindig kizökkentenek a megszokott kerékvágásából. Sohasem azt kapjuk, amit a cím alapján várhatunk. Kevesebbet is és többet is. Mindig izgalmas, ahogyan választott témájához közelít - ahogy Beaumarchais élete sem lehetett izgalmaktól mentes a XVIII. században. Figarójával forradalmat - pontosabban hatalmas botrányt csinált, ami után a szerző börtönbe, darabja pedig tiltólistára került. 

A Figaró házassága avagy egy őrült nap emléke című előadásban Figaró saját emlékét (a Beaumarchais vigjáték eredeti sztoriját) éli újra. Erre egy elképesztően fejlett technika teremt lehetőséget. Két humanoid robot (Ádám és Éva) rácsatlakozik Figaro idegrendszerére, és a kiválasztott emlék rajtuk keresztül egy olyan masinába kerül, amely az emléket három-, sőt négydimenzióban újraélhetővé teszi.

Sajnos ez a technika egyelőre csak a rendező és szerzőtársa (Sényi Fanni) fejében létezik, bár meg kell hagyni, a világ szorgalmasan igyekszik behozni a lemaradását. Napokkal a bemutató előtt kaptuk a hírt, hogy egy humanoid (aki? ami?) korábban sajtótájékoztatón kápráztatta el a világot szabadon fogalmazott mondataival, eredményesen folyamodott állampolgárságért. Sőt, a próbafolyamat közben érte el Magyarországot is a MeeToo kampányt megszülő botrány, amely aztán hazánkban is szárba szökkent. Ami után nem nagyon lehet mit kezdeni a Beaumarchais eredeti művében még humorforrásként szolgáló "első éjszaka jogával". Érezhető is volt a fagyos hangulat, amikor Almaviva (Schnell Ádám) csapni kezdte a szelet Figaro (Kristán Attila) frissen eljegyzett kedvesének (Barta Ágnes). 

Futurisztikus elképzelések és ősrégi hagyományok (pl. japán teaszertartás) keverednek ebben a különös hangulatú, jó háromórás előadásban. Almaviva a a jövő képeinek bemutatására beveti az egész Nemzeti Színházat, amely most a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó A.I.DEN (Éden) vállalat maga - ahogy a cég image-filmje mutatja. Született az előadásban néhány örökre emlékezetes jelenet, pl. Szűcs Nelli szomorúan fájdalmas csokizabálása, vagy mámorosan szerelmes, őrült vágtája, Rácz József bírósági jelenete, Szarvas József belépői, lehetne még sorolni egészen Almaviva acélvágó lézerfegyveréig. De mindezek és a számos belső poén ellenére, az előadás erősen megosztotta a nézőket.

Voltak, akik rajongtak az ötletekért és az előadásért, voltak, akik elutasították. A MITEM-en így utoljára láthattuk a Figaró házassága avagy egy őrült nap emléke című színdarabot.

Az utolsó szó jogán, álljon itt egy idézet a rendezőtől: „Engem mindig is érdekelt az, hogy amikor a színész bent van a színpadon, akkor mennyire éli meg valóságként azt az illúziót, amit éppen el kell játszania a közönség számára. És ez az átmenet, amit átúszik a színpadi valóságból és a film felé tart.”

- eosz

(2018. április 26.)