Műsorarchívum 2016

Éber álmok

A MITEM vendége Valère Novarina – egy francia, akinek „érthetetlen anyanyelve” a magyar

Csak saját darabjait rendezi Valère Novarina, akinek már életében a Comédie Française repertoárjába került egy műve, ami ritka kivétel. Az Avignoni Fesztivál rendszeres résztvevője. A francia színház egyik megújítója. Különleges színpadi nyelvet alkotott, esszéiben költői képekben fogalmazza meg a színház, a színészet lényegét. Két előadása látható a MITEM-en. Márciusban nyílt próbán és pódiumbeszélgetésen találkozhatunk vele.

– A színházi előadás során az idő esetlegességeit éljük meg, szemben azzal az uniformizált idővel, amelyet a hétköznapi életben vagyunk kénytelenek elszenvedni. A színházi időnek teste, tere van. A színésznek pedig a nyelv az üzemanyaga, az egyetlen tápláléka. A szöveg hozza mozgásba őket. A színész olyan „állat”, aki testi kapcsolatban van a szavakkal – fogalmaz Valère Novarina.

A francia dráma- és esszéíró, rendező és képzőművész kizárólag saját darabjait rendezi. Azon ritka kivételek közé tartozik, akinek egy műve már életében a Comédie Française repertoárjába került, amit ráadásul – ez a kivétel kivétele – maga is rendezhetett.

A mai francia színház egyik legnevezetesebb és legkülönlegesebb alakja eredeti, lényegien költői életművet hozott létre, amely megújította a francia színházi nyelvet. Rendszeres vendég a világ egyik legrangosabb művészeti eseményén, az Avignoni Fesztiválon. A MITEM-re érkező Nevek erdejében című produkció bemutatója is Avignonban volt.

Nevek erdejében - jelenet az előadásból

Magyarországhoz sok szállal kötődik: a debreceni Csokonai Színház társulatával 2009-ben hozta létre a Képzeletbeli operettet, amely 2010-ben öt előadásra kapott meghívást a párizsi Odéonba. A Képzeletbeli egyik szerepét, a Végtelen regényírót alakító Mészáros Tibor játéka különösen lenyűgözte Novarinát, ezért rendezi meg vele a MITEM-en látható Imígyen szóla Luis de Funès című monológot. A francia szerző magyar gyökerei azonban még messzebbre nyúlnak vissza.

Novarina magyarul
A test fényei Valère Novarina eredeti színházfelfogásának nyelvileg is különleges, enigmatikus megfogalmazása olyan címszavak köré gyűjtve, mint Pánik az anyagban, Az áldozó színész vagy Logodinamika. A kötet a L’Harmattan Kiadónál jelent meg, akárcsak a Debrecenben bemutatott Képzeletbeli operett teljes szövege. A cselekvő szó színháza Novarina színházi esszéiből ad válogatást a Ráció kiadásában.

– Gyerekkoromban édesanyám, aki színésznő volt, sokszor énekelt egy magyar dalt, amelyet hajdan egy Genfben tanuló István nevű diák írt neki… A dalszöveg aztán egyre bizonytalanabbá vált, de mindig előhívott belőlem valami meghitt idegenséget – meséli Valère Novarina, aki gyerekként hallott a pusztáról, Bánk bánról és Kolozsvárról is. Kilenc éves volt 1956-ban. Az iskolában kis papírlapokat festett piros-fehér-zöldre, és a középső sávba azt írta: Szabadság Magyarországnak! Így lett Magyarország a titkos, a második hazája, a magyar pedig az érthetetlen anyanyelve – ahogyan erről a Cselekvő szó színháza című kötet egyik esszéjében ír.

Saját művei rendezője úgy lett, hogy a 2587 szereplős Az élet drámája című darabjának színrevitelét senki sem vállalta. Néhány részletét végül ő maga rendezte meg az Avignoni Fesztivál felkérésére 1986-ban.

– A darabírás vége felé a lapokat otthon felrajzszögezem egy nagy táblára – magyarázta egy interjúban, hogy miként lát hozzá a rendezéshez a drámaíró. – A magam számára is vizualizálom a szöveget. Ekkortól már mintegy a térben alakítom ki az egyes jelenetek sorrendjét és majdani színpadi helyét. Rendezőként pedig már csak a színészekkel foglalkozom. Ők hozzák létre a teret, mégpedig a kiterjedéssel, testtel rendelkező nyelv által.

Novarina Mészáros Tiborral (Csokonai Nemzeti Színház)

A színészek mindig nagyon megijednek a szövegtől – magyarázza Novarina, akinek drámáiban a színészek az utcai, rontott beszédtől és a gyereknyelvtől az archaizmusokon át a stílusparódiákig, végtelen felsorolásokon át a szóviccekig sok regiszteren beszélnek, énekelnek, és folyton mozgásban vannak a sokszor álomszerűen pörgő jelenetekben. Mindig ellenáll, hogy instruálja és a szerepformálásban segítse a színészeket. Debrecenben meg kellett küzdenie a szerinte erős Sztanyiszlavszkij-hatással, a színészek pszichologizáló ábrázolás iránti igényével. Novarina szerint nem szerepformálásra van ugyanis szükség, hanem darabformálásra. Nála nincsenek alakok, akiket „jellemábrázolva” végig kellene vinni egy cselekményen. A színész dolga: szabadjára engedni a nézők éber álmát.

Ahhoz pedig, hogy ez sikerüljön, Novarina elmélete és gyakorlata szerint nem kell más, csupán nagyon precíz szövegmondás. Mert a nyelv a színész üzemanyaga, mint a benzin az autóban.

– A színházban – fogalmazott egy interjúban – anatómiai műtét zajlik: kiemeljük a nyelvet. A nyelv megnyilvánul a térben, elér hozzánk, megérint, mozgásba hoz bennünket. Nem pedig kifejez minket. Nem kommunikációs eszköz, hanem valami nem emberi, rajtunk kívül álló természeti jelenség.” Máshol ugyanerről így ír: „A nyelv, amit a színész valódi testeként hordoz és ad át nekünk, úgy terül el előttünk, akár egy elbeszélt tájkép. A nyelv egy folyam, a beszéd pedig egy hullám, amely kicsap belőle. A színész a színpadon újra rálel a nyelv megszületésének energiájára, az első szavak kimondásának döbbenetére. A nyelv a színész által a földre szegeződik és testet ölt a térben, hogy itt mindannyiunk előtt végre felvegye valódi kiterjedését.”

Kornya István

Programok Novarinával

Imígyen szóla Louis de Funès

A magyarországi ősbemutató előtt a színész, Mészáros Tibor és a rendező, Valère Novarina, valamint a darab fordítója, Rideg Zsófia avatják be az érdeklődőket a próbák menetébe. (A képen a rendező és a főszereplő)

mikor? hol? 

március 17. – 16 óra  • Károli Gáspár Református Egyetem BTK

1088. Budapest, Reviczky u. 4., I. em., Buda Béla terem

 

Érthetetlen anyanyelv

„A magyar nyelv (ahogy a gyerek látta): olyan nyelv, melyet nem ért, de énekelve lát. A nyelv szigete, egyszemélyes, árva és magzati nyelv”, mondja Novarina a magyar nyelvről. A francia szerzővel többek között Ráckevei Anna színművész, két Novarina-fordító, Sepsi Enikő és Rideg Zsófia beszélget. Fellép még Pál Lajos harmonikás és Mészáros Tibor színművész.

mikor? hol?

március 16. – 19 óra • Budapesti Francia Intézet

1011 Budapest, Fő u. 17.

(2016. március 10.)


Oldal tetejére
Albánia, Belgium, Bulgária, Franciaország, Georgia, Görögország, Izrael, Japán, Kína, Lengyelország, Magyarország, Macedónia, Mexikó, Mongólia, Olaszország, Oroszország Románia, Szlovákia, Szerbia, Törökország