„A világ legjobb színházai jelentkeznek nálunk, mert itt akarnak lenni, részt akarnak venni ezen a találkozón” – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója a MITEM sajtótájékoztatóján. A programban ezúttal baskír, belga, bolgár, grúz, görög, izraeli, olasz, spanyol, szlovák és török társulatok előadásai szerepelnek.

A sajtótájékoztatóra érkezőket Rusz Milán és a Nemzetiségi Színházak Zenekara fogadta, több nemzet dallamai hangoztak el. Az eseményen részt vett Gülşen Karanis Ekşioğlu török nagykövet, Osman Can Ürel, kulturális attasé, Christo Polendakov bolgár nagykövet, Kaszonyi Kinga, a Szlovák Intézet munkatársa, illetve Gabriele La Posta, az Olasz Kultúrintézet igazgatója, az Olasz Nagykövetség Kulturális attaséja.

„Egyetemes színháztörténeti léptékű teljesítményt mutatott fel Magyarország a tavalyi Madách Imre-emlékévben azzal, hogy két nemzetközi jelentőségű színházművészeti találkozónak adott otthont” – hangsúlyozta Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a sajtótájékoztatón. „2023-ban hazánkra és a főszervező Nemzeti Színházra figyelt a teljes teátrumi világ, a 10. Színházi Olimpia, valamint a MITEM a színházművészet gyújtópontja lett” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: „Az immár egy évtizede menetelő MITEM és a nagyszabású Színházi Olimpia új fejezetet nyitott a kulturális diplomácia területén is. A találkozó immár a második évtizedben tesz tanúságot az összetartozás, a kölcsönös tisztelet, az érdeklődés, a sokszínűség gazdagító ereje és a művészet egyetemessége mellett.” Závogyán Magdolna kiemelte, az elmúlt évek világméretű krízisei ellenére bizonyított hazánk a világszínpadon. „A MITEM nem csupán a világból hozzánk érkező színielőadásoknak a füzére. A gazdag programkínálat ennél jóval több, a kulturális sokszínűséget egybesimító összetartozásnak az esszenciája. Nemzetközi léptékű közösségformáló platform, szakmai szellemi műhely, találkozás, párbeszéd és közös gondolkodás jelenről, jövőről, művészetről és kultúráról” – fogalmazott Závogyán Magdolna, hozzátéve: a találkozó kiemelt jelentőségű kulturális diplomáciai missziót teljesít azzal, hogy művészeti párbeszédre hívja, várja a színház világának képviselőit. A MITEM kulturális diplomáciánk egyik sarokköve” – mondta az államtitkár.

„A világ legjobb színházai jelentkeznek nálunk, mert itt akarnak lenni, részt akarnak venni ezen a találkozónValóban ott vagyunk Európa legfontosabb színházi találkozóinak térképén” – emelte ki a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó művészeti vezetője, Vidnyánszky Attila, aki arról is beszélt, a szervezők már a 2023-as Színházi Olimpia előtt sokat vajúdtak azon, vajon szabad-e egy ilyen zűrzavaros politikai, történelmi helyzetben színházi fesztivált csinálni. Az olimpia ugyanakkor megerősítette, a kultúra az az eszköz, amely bármilyen konfliktus fölött, előtt, mellett hidakat tud építeni – fogalmazott a Nemzeti Színház vezérigazgatója. „Egymásba tudunk kapaszkodni és hinni tudunk az életben, a művészetben, az idei mottónk is erről szól, hogy a művészetért, a költészetért érdemes élni.” – tette hozzá. A Színházi Olimpia hozadéka volt az is, hogy mintegy öt fesztiválnyi jelentkezés érkezett az idei évre. Vidnyánszky Attila hangsúlyozta azt is, hogy ez a világ egyik legszabadabb színházi fesztiválja. „Itt nincsenek kötelező témák, mindenki szabadon, egyenrangúan képviselheti gondolatait, hitét, elképzeléseit, itt mindenki szabadon fogalmazhat, szabadon mondhatja el a világról a véleményét, nem sok ilyen fesztivál van tőlünk nyugatra” – összegzett a direktor.

A magyar-török kulturális évadhoz csatlakozva két török előadás is látható majd a MITEM programjában – hívta fel a figyelmet Hoppál Péter, a magyar-török évad kormánybiztosa. A kultúrpolitikus arról beszélt, a magyar diplomácia folyamatosan szorgalmazza a békét, aminek üzenetét leginkább a kultúra eszközeivel lehet közvetíteni. Erről szól a MITEM és erről szólt a Színházi Olimpia is. „Nem adjuk fel, folytatjuk, 2024-ben is a békét kell szolgálni a kultúra eszközeivel” – mondta Hoppál Péter. A kormánybiztos beszélt a török-magyar évadról, amelyben Törökország egy komplex programot valósít meg Budapesten és vidéki helyszíneken, és ennek részeként a magyar fesztiválok is díszvendégként fogadják a török kulturális eseményeket. A MITEM is elsőként jelentkezett az együttműködésre – mondta. Válaszképpen a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója, a Körhinta utazik május végén (22-én és 23-án) Antalyába. A 100 különböző magyar program között emellett több más műfaj képviselői is megjelennek Törökországban a kulturális évad eseményeinek sorában. „Fontos, hogy nekünk, magyaroknak ne csak a török hódoltság 150 éve jusson eszünkbe, hanem például, hogy több szabadságharcunk hősei, Rákócziék, Kossuthék, illetve az ötvenhatosok is menedéket találtak Törökországban” – mondta Hoppál Péter, hozzátéve, ezt a kötődést és a kultúrában megjelenő ezer szálú együttműködést szeretnék a színházművészeti fesztiválokon való megjelenéssel is demonstrálni.

A sajtótájékoztatón jelenlévő Diana Dobreva rendezésével, az Odüsszeusszal nyit a 11. MITEM programja április 6-án. A bolgár rendező a Színházi Olimpia programsorozatában már bemutatkozott Magyarországon 2023-ban, akkor Kaposvárott láthatta a közönség Selyem című előadását. Diana Dobreva a tájékoztatón elmondta, megtiszteltetés számára, hogy az általa rendezett produkció nyitja az idei találkozót. Kiemelte, a mai világban szinte emberfeletti erőfeszítés ilyen hatalmas eseményeket megrendezni, mint amilyen az olimpia volt, vagy amilyen a MITEM is, különösen, hogy nagy létszámú előadásokat, társulatokat lát vendégül a Nemzeti Színház, és nem csupán kamaraprodukciókat. „Csak meghajolni lehet a magyar állam és a Nemzeti Színház előtt, hogy egyáltalán képesek egy ekkora horderejű eseményt megszervezni, és mindent megtenni a lebonyolításáért. És nem csak arról van szó, hogy meg kell szervezni ezeket az eseményeket, hanem ezek az események reményt is adnak az emberiségnek, hiszen tud győzedelmeskedni a szépségben, a fényben és kultúrában. A színház olyan hely, ahol nagyon fontos dolgok történnek, a színház az a hely, amely megvédi az emberiségnek az érzelmi emlékezetét. Ebben az érzelmi emlékezetben bújik meg az a remény, hogy meg tudunk menekülni a rossztól. Annak ellenére, hogy nagyon szörnyű dolgok történnek ebben a világban, hiszek abban, hogy a színházon keresztül, az emberiség képes lesz egy nagy szívvé alakulni” – hangsúlyozta a bolgár rendezőnő. Dina Dobreva azt is megfogalmazta, valahányszor utazik a különböző országok között egy-egy produkció, az mindig újjászületik, ő pedig nagyon hálás, hogy az Odüsszeusz éppen Budapesten fog újjászületni.

Ennek a fesztiválnak a programja szinte következett az eddigiekből, tehát nagyon-nagyon hamar összeállt – mondta Kulcsár Edit, a MITEM főszerveője. Az elmúlt években itt megfordult társulatokkal kialakult beszélgetések, kapcsolatok mindig hozzájárultak a következő programhoz – tette hozzá. „Ami az idei előadásokban nagyon érdekes és elgondolkoztató, hogy ezek valóban az emberiség nagy sorsfordító témáit járják körül. Tehát az alkotók, és azt hiszem, hogy a nézők is arra kíváncsiak ezekben a sorsfordító időkben, hogy milyen is lesz ez az új világ, az új művészet, az új színház” – hangsúlyozta a főszervező. A különlegességeket sorolva kiemelte Jan Fabre nyolcórás előadását, a Mítikasz-csúcs (Az Olümposz tetején) című produkciót, amelyben az alkotók párbeszédet folytatnak az ókori görög istenekkel, s egyúttal a mai világunkra is reflektálnak. Újdonság lesz a tel-avivi Gesher Színház vendégjátéka, hiszen Izraelből most először jön társulat a MITEM-re. Ők az Anna Kareninát hozzák el a fesztiválon már jól ismert Rimas Tuminas rendezésében. A tavalyi Madách-projektben részt vevő fiatal georgiai alkotókat annyira megihlette Madách műve, hogy ennek hatására egy fizikai színházi előadást hoztak létre, amit most bemutatnak Budapesten is. A legnagyobb kuriózum és a találkozó csúcspontja minden bizonnyal Alessando Serra világpremierje lesz, a már nálunk is ismert olasz alkotó (aki a Macbettu és A vihar című produkcióival szerepelt itt a korábbi években) most görög művek alapján készült új munkáját tárja közönség elé Tragédia/Oidipusz éneke címmel. Emellett visszatérő vendégei is lesznek a fesztiválnak – mondta Kulcsár Edit –, köztük a görög Theodórosz Terzopulosz, a georgiai Avtandil Varszimasvili, mindketten rendeztek már sikeres előadásokat a Nemzeti Színházban az elmúlt években. Látható lesz a Nemzetiből már ugyancsak jól ismert macedón rendező, Alekszandar Popovszki isztambuli Háború és békéje is. Az ősszel látott baskír színház is visszatér a budapesti teátrumba, ezúttal saját irodalmuk klasszikusát hozzák el: a színház névadója, Mazsit Gafuri Kitagadottak című művét. Szintén itt lesz a Kassai Nemzeti Színház különleges táncprodukciója, amely Anne Frank naplója alapján készült. Vendég lesz még egy kortárs szerző művéből készült spanyol előadás (Juan Mayorga: María Luisa), és a házigazda Nemzeti Színház is bemutatja négy produkcióját a fesztiválon – ismertette a MITEM főszervezője.

A Nemzeti Színház előadásai közül kettőnek, a Kurázsi mamának és a Bakkhánsnőknek is főszereplője Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművész, aki a találkozó kapcsán arról beszélt, mennyire fontos a kultúrák egymásra hatása. „Látva itt a koronázási palástunkat, látva a képeket, amelyek a Szent Korona képeit ábrázolják, hallgatva Rusz Milánék ismerős és ismeretlen dallamokat ötvöző zenéjét, arra gondoltam, már Szent István is ezt hagyta ránk, hogy mi magyarok tiszteljük a különböző népeket, a kultúrájukat” – hangsúlyozta a színésznő. „A Kurázsi mama előadása az embertelenségről szól. Én azt kívánom magunknak, hogy maradjunk emberek, és hiszek abban, hogy a kultúrán keresztül, mi hidakat tudunk építeni, a mai világban pedig ez a legnagyobb diplomácia” – fogalmazott Szűcs Nelli.

Az is újdonság az idei találkozón, hogy a Nemzeti Színház színészei közül többen vállaltak egyfajta vendéglátó szerepet egy-egy társulat kíséretében. Katona Kinga és Berettyán Nándor a georgiai vendégekhez csatlakozik házigazdaként. Katona Kinga elmondta, Avtandil Varszimasvilivel már szinte baráti a kapcsolat. Berettyán Nándor hozzátette, nagyon izgalmasnak tartja, hogy a másik georgiai előadás az aranygyapjú mítoszát dolgozza fel, mivel ezeknek az ősi, velünk élő történeteknek az újrafogalmazása nagyon fontos számunkra, hiszen a kultúránk mélyén is ezek az archetípusok és metaforák élnek. Kovács S. József Jan Fabre maratoni időtartamú előadását választotta, mert – mint mondta – nagyon izgalmasnak találja azokat a gondolatokat, amelyek nem férnek bele a hagyományos színházi időtartamba. Ugyanerre vállalkozott Martos Hanga is, aki hozzáfűzte még, hogy őt az is foglalkoztatja, hogyan érnek össze a színházban a szent és a profán tartalmak. A fiatal művész szerint a görög hősök bennünk élnek, és érdekes lehet, mit üzennek nekünk ma, hogy a múltunk, a mítoszaink hogyan formálják a jelent. Szilágyi Ágota az isztambuli társulatot választotta, mivel gyermekkori, „mágikus” nosztalgiát idéz benne, hogy szülőföldjéről, Erdélyből sokan hoztak haza mindenféle „kincseket” a rendszerváltás utáni időkben a török bazárokból. Akkor úgy észlelte, hogy gyönyörű kultúra van ott, és gyönyörű emberek élnek Isztambulban, és látva a Háború és béke előadásának képeit, úgy gondolta, szeretne egy-két napot ezeknek a gyönyörű embereknek a közelében tölteni – fogalmazott a színésznő.

Részletes program: www.mitem.hu

(2024. március 7.)