Műsorarchívum 2019
ÁLDOZATI ÉNEKEK (Gitanjali) - Tagore és Lálan
„Egész életemben Téged kerestelek dalaimmal. Vezettek ők engem házról házra, és tapogattam velük köröskörül, keresve, puhatolózva az én világom után… Dalaim tanítottak mindenre, amit valaha megtanultam, megmutattak titkos ösvényeket, szemem elé hoztak sok csillagot szívem horizontjáról. Ők kalauzoltak naphosszat a kéj és kín vidékének rejtelmein át, s lám, végre, mely várkapu ez, amelyhez elhoztak estére, utamnak végére?” (Babits Mihály fordítása)
Bár Rabindranath Tagore, mint költő nagy népszerűségnek örvendett Magyarországon - olyan nagy költőink fordították, mint a fenti részlet tolmácsolója, Babits Mihály - mégis kevesen tudják róla, hogy rendkívül termékeny zeneszerző is volt. Hozzávetőleg 2230 dala Rabindra Sangeet néven szinte műfajt teremtett, amely nagyon közkedvelt Indiában, elősorban Nyugat-Bengál és Banglades területén. Tagore költészetére mély hatást gyakoroltak szülőföldjének bául dalai. A bául mai napig élő énekes hagyomány, amely mesterről tanítványra száll. Küldetése, hogy emlékeztessen, ráébresszen az egyetemes szeretet virágjára, amely minden szívben kinyílhat kaszttól, társadalmi osztálytól, vallástól vagy bármely más, emberek alkotta határoktól függetlenül.
Lálan (1772(?) – 1890 okt. 17.), akit hol szentnek, fakírnak, sahnak vagy mahátmának neveznek, az egyik legjelentősebb bául énekes volt. Dalokat írt, társadalmi reformer és gondolkodó volt, aki a bengáli kultúra ikonikus alakjává vált. Lálan egy olyan világot énekelt meg, amelyben minden vallás és hit harmóniában él egymással. Élete utolsó szakaszában a Tagore család birtokán élt, ekkor készítette róla Rabindranath bátyja, Jyotirindranath a fenti tusrajzot, amely a leghitelesebb emlék Lálanról. Hozzávetőleg 2000-től 10000-ig terjed dalainak száma, de csak 800 ismertről mondható el teljes bizonyossággal, hogy tőle származik. Nem írta le dalait, azt tanítványai jegyezték le vagy adták tovább szájról szájra. Rabindranath Tagore volt az első, aki kiadott közülük néhányat.
Mint egy júliusi esőfelhő, melyet lehúz a még ki nem zúduló zivatar, hadd hajoljon le ajtódhoz teljes elmém egyetlen feléd szálló üdvözletben!
Engedd, hogy valamennyi szerteágazó dalom egyetlen feléd szálló üdvözletben együtt ömöljön bele végül a csend tengerébe!
Ahogy egy honvágytól beteg darucsapat éjjel-nappal repül hegyi fészkéhez, hadd keljen útra egész életem örök otthona felé egyetlen feléd szálló üdvözletben!"
Parvathy Baul
Nyugat-Bengáliából származó bául énekesnő, festőművész és mesélő. Gyermekkorától részesült zenei és táncoktatásban, majd vizuális művészeteket tanult Santiniketanban a Tagore által alapított Kala Bhavan Egyetemen. Itt hallotta először későbbi mesterének, Sanatan das Baulnak a koncertjét, amelynek hatására az évezredes bául hagyomány útjára lépett. 1995 óta lép föl szülőhazájában, Bengáliában és szerte Indiában. Számos nemzetközi fesztiválon részt vett meghívott művészként: Festival de l’Imaginaire (Párizs), Festival international du Conte et du Monodrame (Beirut, Libanon), Ethnomad (Genf, Svájc).
Nevezetes helyszíneken vendégszerepelt világszerte: a kiotói Nó-színházban együtt lépett föl a Kamigata-mai és a Kyogen japán tánchagyományát folytató előadókkal; szerepelt a New York-i World Music Centerben, a Chicagói Egyetemen, valamint Peter Schumann színházában (Bread and Puppet Theatre, Vermont). Bául dalai, a metszetei és videó-dokumentumai megtalálhatóak az amsterdami Tropenmuseum dél-ázsiai gyűjteményében. 2018-ban elnyerte az egyik legfontosabb indiai művészeti díjat (Sangeet Natak Akademi Award).
Wittek Béla
1987-ben szerzett diplomát a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola klasszikus gitár szakán. Szitározni, illetve klasszikus indiai zenét 1994- től Kozma Andrástól, Ravi Shankar tanítványától tanult. 2000-ben alapította a Talea együttest, melynek repertoárjában középkori és reneszánsz dallamok, 16-17. századi erdélyi és felvidéki udvari zenék, illetve magyar népzenék feldolgozásai szerepeltek. Klasszikus zeneművekkel és saját szerzeményeivel Magyarországon kívül Svájcban, Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Lengyelországban és Romániában koncertezett. 1999-ben jelentette meg a Fonó Records Erdélyi Györggyel „Fokról-fokra” című közös lemezét, melyen Pilinszky János versei hallhatók. A költészet és a zene összekapcsolása érdeklődésének fő területe. Az elmúlt 20 évben számos színházi előadáshoz szerzett zenét (Balázs Béla: Tündér; Nemes Nagy Ágnes: Ház a hegyoldalon; Sergi Bebel: Mobil; Világszépnádszálkisasszony; Verebes Ernő: Gerendák).
Wittek Béla autodidakta módon számos más hangszeren megtanult zenélni. A mostani koncerten údon (arab lant) játssza Tagore és Lálan dalaihoz komponált zenei kíséretét.
A program kb. 60 perc
(2019. április 3.)
