A koncertszervezők is tudják: a csemegét a végére kell tartogatni. Idén ismét egy Nekrošius-rendezés zárta a MITEM-et, csakhogy most horvátul. A Zágrábi Nemzeti Színház vendégjátéka ismét egy ragyogó példa arra, hogy különböző kultúrák és színházi hagyományok találkozása milyen izgalmas eredményhez vezet. Csehov: Ivanov című művét az egyik legjelentősebb kortárs litván rendező, Nekrošius rendezésében este hattól láthattuk a Gobbi Hilda Színpadon.

Széksorok néztek egymással szembe: a díszlet végig négyszer négy színházi karosszék egy a nézők felé lejtő emelvényen. Hogy kétségünk se lehessen, két stilizált függöny a két szélen belógatva, és a gyakori csehovi színpadkellék: egy fehér hinta.

A merészen eszköztelen játékstílus jellegzetes koreográfiákkal és szinte állandó zenei narrációval társult. A precíz rendezői gondolat kibontása erős színészi alakításokban tárult elénk. A címszerepet játszó Bojan Navojec alakításában egy a saját sorsával küzdő, elesett és kilátástalan Ivanov prizmáján keresztül tekinthettünk a jól ismert történetre.

A közönségtalálkozón Verebes Ernő dramaturg faggatta a szereplőket a világhírű rendező munkamódszereiről, a csoda születésének megosztható titkairól. A színészek elmondták, hogy Nekrošius az együttműködés szempontjából nem a legegyszerűbb ember, ám olyan profi rendező, aki mélyreható ismeretekkel rendelkezik. A próbafolymat alatt a színészeket végig a karakterük nevén szólította és mindegyikük számára többféle utat kínált. Az illető színész ízlésére bízta, hogy melyik számára a leginkább követhető. Az egyikük viszont azt is megjegyezte, ahogy számára ez volt az egyik legszebb színházi próbafolymat, aminek részese lehetett: Csehovot játszava megmagyarázhatatlan boldogság lesz úrrá a színészen és jobb emberré válik általa.

Vidnyánszky Attila köszöntőjében örömét fejezte ki, hiszen az zágrábi vendégjáték révén a fesztiválzárás lenyűgöző színházi eseménnyé válhatott.

Kereszty Ágnes

(2018. április 29.)