Vissza az előadásokhoz

Sarkadi-Fábri-Nádasy-Vincze

Körhinta

Körhinta

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Vidnyánszky Attila, Zsuráfszky Zoltán

1 óra 40 perc, szünet nélkül.

Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy – évszázadok paraszti törvénye szerint – egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára. Szerelem? Lehet-e a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a társadalom, a „földhöz a föld törvénye”, a józan ész, mint két ember egymás-akarása? 
Vidnyánszky Attila rendező számára a történet személyes és társadalmi szála közül elsősorban a személyes a fontos. A szerelem ereje, hatalma, és a beteljesülő szerelemben a jövő lehetősége… Mindazok, akik látták a János vitéz és a Johanna a máglyán rendezését, megtapasztalhatták, hogy Vidnyánszky az érzelmek sodró erejét grandiózus színpadi kompozíciókban viszi színre. A nagyszerű szereposztás mellett a produkció dinamizmusáért a Magar Nemzeti Táncegyüttes felel… Újra műfajokat átívelő, a prózát, a táncot, a zenét egyesítő költői színházi előadás születik a Nemzetiben.
Pataki István
Patakiné
Bíró Máté
Mari

Waskovics Andrea m.v.

m.v. /

Szabó Nikolett

Farkas Sándor
Tánckarvezető

Valach Gábor

Tánckari asszisztensek

Rab Edina

Sánta Gergő

Zenekar vezető, prímás

Papp István Gázsa

Zenei vezető

Szabó Dániel

Közreműködik a MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES és zenekara

művészeti főmunkatárs: Zs. Vincze Zsuzsa

 

Benedek Attila, Csicsmann Dániel, Barka Dávid, Kovács Gábor, Tókos Attila, Fekete Bence, Juhász Sándor, Rab Edina, Tóth Melánia, Zsuráfszky Lilla, Orbán Amanda, Oltárczy Mária, Rencz Norbert, Molnár Sarolta, Kerepesi Zoltán, Bordás Barna, Valach Gábor, Szeverényi Barnabás, Hajdú Flórián, Takács Gábor, Juhász Zsombor, Payer Dóra, Sánta-Bíró Anna

Zenészek:

Papp István Gázsa - hegedű, D. Tóth Sándor - brácsa, Liber Róbert - bőgő, Csávás Attila - fúvós hangszerek, Takács Ádám - hegedű, Szabó Dániel - cimbalom

Az előadásban hangfelvételről közreműködik

Balogh Kálmán - cimbalom,
Madarász András - zongora, koboz, gitár, dob,
Kovács Ferenc - trombita, 
Bede Péter - szaxofon,
Rácz Csaba - cselló,
Lelkes Tibor - nagybőgő
Novák Csaba - nagybőgő

Forgatókönyv, dramaturg

Zs. Vincze Zsuzsa

Zeneszerző

Lakatos Róbert

Díszlettervező

Mira János

Jelmeztervező

Zs. Vincze Zsuzsa

Súgó

Kónya Gabi

Ügyelő

Dobos Gábor

Géczy István

Rendezőasszisztens

Kernács Péter

Társrendező-koreográfus
NSZ
Nagyszínpad
Vidnyánszky Attila

Vidnyánszky Attila

1964-ben született az ukrajnai Beregszászon. Első diplomáját bölcsészként szerezte 1985-ben az Ungvári Állami Egyetemen majd két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Film-és Színművészeti Főiskolán szerezte második diplomáját. A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapító művészeti vezetője volt. Saját színházán kívül dolgozott még a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), Szlovákiában és a volt Jugoszlávia színházaiban, valamint 1999 óta Magyarországon is tevékenykedik. 2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. Két évvel később a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője, majd igazgatója lett. Számos szakmai díjat nyert, köztük a Mejerhold-díjat a Három nővér rendezésért. 2013-tól a Nemzeti Színház főigazgatója.

Több mint 80 előadást rendezett 20 színházban, többek között a Kijevi Orosz Nemzeti Színházban (Leszja Ukrainka Színház), a budapesti Nemzeti Színházban, a Pesti Magyar Színházban, az Új Színházban, a Magyar Állami Operaházban, illetve a debreceni Csokonai Színházban, valamint Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban. Előadásai jelentős európai fesztiválokon szerepeltek és nyertek díjakat.
1990 és 1997 között színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem. 2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2012-2013 között a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének igazgatója. 2013-tól az egyetem művészeti rektorhelyettese, 2016-tól pedig egyetemi tanár.
Szakmai és társadalmi megbízatások:
2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2010 és 2013 között az EMMI minisztere mellett működő Színházművészeti Bizottság elnökeként is tevékenykedett.
Zsuráfszky Zoltán

Zsuráfszky Zoltán

Kossuth-díjas, kiváló művész, a Honvéd Együttes és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője

Zsuráfszky Zoltán 1956-ban született, Szikszón. Az Állami Balett Intézet néptánc-tagozatának elvégzését követően az Magyar Állami Népi Együttes szólistája, majd 1983-ig tánckarvezetője. Az Egri Tanárképző Főiskola pedagógia-népművelés szakán, majd később a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán szerzett főiskolai diplomát.

Az 1980-as évek elejétől 1991-ig a szegedi JATE Bálint Sándor Táncegyüttes és a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője. Emellett, 1984 őszén, több táncos barátjával megalapította a Kodály Kamara Táncegyüttest, amelynek művészeti vezetője volt.

1991 és 2007 között a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője és igazgatója. Irányítása alatt az együttes művészi munkája egyrészt az eredeti néptáncokat legautentikusabban reprezentáló színpadi megfogalmazásokra, másrészt a hagyományon alapuló gondolati tartalmú, tematikus jellegű, táncművészeti feladatokat jobban kiszélesítő, táncszínházi produkciókra épül.

A hazai hivatásos és amatőr együttesek szinte mindegyikében dolgozott. 1980-tól rendszeresen tanít az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban és Japánban. A táncgyűjtés vezetőjeként részt vett az utóbbi évek legnagyobb népzenei gyűjtésében, az Utolsó Óra programban.

2007 és 2012 júniusa között a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője. (A Budapest Táncegyüttes beolvadt a Honvéd Táncszínházba.) 2012. június 15-e óta a Honvéd Együttes művészeti vezetője.

A magyar etnikum mellett foglalkozott a román, szlovák, délszláv gorál és cigányfolklórral, gyűjtéseinek anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Néptánc Osztálya archívuma őrzi. Koreográfiai művészetében e hatalmas – és ilyen magas szinten kevesek által elsajátított – eredeti néptáncanyagból építkezik. Több színházi produkció (Budapesti Kamaraszínház, Pesti Magyar Színház, Egri Gárdonyi Színház, Katona József Színház) koreográfusa. 2013-ban a 30 éves jubileumát ünneplő „István a király” rockopera kolozsvári bemutatójának rendező-koreográfusa.

Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Résztvevő országok: Belgium, Észtország, Horvátország, India, Libanon, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Tunézia, Ukrajna