Vissza az előadásokhoz

sámánszertartás

Jindo Ssitgimgut

Jindo Ssitgimgut

Jindo, Dél-Koreai Köztársaság

Koreai nyelven

2 óra 10 perc, szünet nélkül.

JINDO-szigeti Ssitgimgut sámánszertartás (Kiejtés szerint nagyjából Dzsindo sszitkim-ku)

Az előadáshoz Arwad Esber, a párizsi Világ Kultúráinak Háza (Maison des Cultures du Monde) igazgatónője tart 15 perces szakmai bevezetőt.

Ahol a tenger évente kétszer csodásan szétnyílik, a Koreai-félszigettől délnyugatra, a déli Jeolla vidékén található Jindo szigete. Zenei és rituális hagyományai, e terület hosszú elszigeteltségének köszönhetően, különösen tiszta és elementáris formában maradtak fenn. Balihoz hasonlóan, Jindo is az istenek és a zene szigete. Ennek ellenére Európában még sehol nem mutatták be ezt az autentikus szertartást.

Jindo közösségéből húszan – köztük női sámánok, énekesek, táncosok, népzenészek – jönnek hozzánk, hogy felfedeztessék velünk temetési rítusaik néhány elemét.

A ssitgimgut szó szerint azt a rítust jelenti, melynek során eltávozásakor megszabadítják az elhunytat minden keserűségtől és nehezteléstől. A sámánasszonynak először is tehát a halott lelkét kell lecsillapítania és megtisztítania, mielőtt a túlvilágra való átkelésben segítené őt. Ezt cselekedve visszaállítja a harmóniát, amit a haláleset a családban és a közösségben felborított.

A rítus adományokból és jelképes tárgyakból álló díszletben zajlik, amelyben a fehér szín dominál. Nagyon pontos liturgiája van, egy drámai előadás vonásaival, amelyben az egymást követő tíz felvonás során szimbolikus gesztusok, énekek, táncok és improvizált hangszeres zene keverednek egymással. A tetőponton a résztvevők mindenfelől csoportosulnak egy végtelen hosszú fehér szövet szalag alá, amely azt az utat jelképezi, amelyen keresztül a halott eljut a túlvilágra.

Majd jön a koporsó, amit teljesen befednek terítőkkel és díszekkel, papírvirágokkal és szalagokkal, és amit úgy visznek, mint egy fedett hordszéket egy hosszú körmenetben a sírig, gong-játékkal és sangyeo sori dalokkal kísérve.

A formai szépsége e ceremóniáknak egyfajta elidegenítést hoz be, amely felragyogtatja a drámai esszenciát. Valóban rítus ez, de egyszersmind egy esztétikus és érzékeny előadás, amelyet a résztvevők saját maguknak és vendégeiknek nyújtanak.

Pierre Bois, a párizsi Világ Kultúráinak Háza munkatársa.

 

E különleges előadást 2016. április 10-én Párizsban mutatják be a Világ Kultúráinak Házában (Maison des Cultures du Monde). Onnan érkezik Budapestre.

 

NSZ
Nagyszínpad
Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Résztvevő országok: Dánia, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Macedónia, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Románia, Svédország