MITEM 2018 - Krónika

V. MITEM - tizenkilencedik nap, 2018. április 28. szombat

Három nővér-variációk és Íliász-koncert
Csehov után szabadon: a Rizsakov-tanítványok délután Három nővér-t játszottak, este pedig részt vehettünk életünk első szlovén Íliász-koncertjén. 
Három nővér három év után
Az orosz színész-rendező és színházpedagógus a Nemzeti Színház és ezen belül a MITEM kezdettől fogva visszatérő vendége. Viktor Rizsakov osztálya a MITEM születésekor indult, és mára Júliusegyüttes néven színtársulattá vált. A hűséges nézők már öt éve kísérhetik figyelemmel a rendkívül tehetséges és sokszínű csapat a fejlődését. 

Három évig tartó próbafolyamat gyümölcsét láthattuk, s benne embereket a meg nem valósult vágyaikkal. A darab szereplői folyamatosan a szeretetről beszélnek, de valahogy mégsem igazán tudnak szeretni. Viktor Rizsakov a huszonegyedik század kontextusában erőteljes képkompozíciókkal idézte meg a nagy elődök példáját. 

A közönségtalálkozón elmondta, letűnt a rendezői színház kora. Mára a rendező a szervező, a menedzser és a provokátor keveréke lett. A színészek olyan önálló alkotóművészek, akik önmagukat is rendezik. A rendező pedig ízléssel, kompozíciós készséggel és szeretettel, előadássá szervezi munkájukat, miközben maga is sokat tanul tőlük.  

 

Vidnyánszky Attila is köszöntötte a csapatot, és elmondta, hogy a közös munka folytatódni fog, hiszen a következő évad első bemutatója egy Viripajev darab lesz Rizsakov rendezésében, és a Nemzeti Színház meghívja a Júliusegyüttes tavaly őszi bemutatóját is: Oroszországban először vitte színre nagy sikerrel Ifj. Vidnyánszky Attila Molnár Ferenc: Liliom című művét.
 
Íliász-koncert
Kezjük a végén: A közönségtalálkozón Vidnyánszky Attila elképesztő színészerő-demonstrációnak nevezte a vendégjátékot. A legnehezebb dolog - mondta - az a fajta láttató szövegmondás, ami során a képek özöne meg is jelenik a nézőben. Ez az óriási színészi teljesítmény nem csak a legfontosabb erénye, de valójában alapfeltétele is volt az előadásnak.  Ugyanis a három szlovén színház kooprodukciója nem kevesebbet vállalt, mint hogy az Íliászból, a görög irodalom talán legjelentősebb alkotásából érvényes színházi előadást hozzon létre.  Hosszú, aprólékos munkával, végül egy három órás produkció született, sajátos keveréke sokfajta színpadi műfajnak az oratóriumtól a koncertig. 

A színpadon félkörben színészek ülnek, az urak öltönyben, a hölgyek estélyiben, előttük mikrofonállványok, hangszerek, zongora, hárfa. E félkörből lépnek elő a szereplők, lenyűgözö intenzitással tolmácsolva Homérosz szövegét, izzó, szenvedélyes karaktereket megformálva. A 2015 óta számos fesztiváldíjat elnyert előadás két részre tagolódik. Az elsőben az istenek, a görögök és a trójaiak világát mutatja be, a másodikban pedig egyetlen küzdelemben láttatja az összes csatát. 

 

Az előadás az első világháború századik évfordulójára jött létre. Az ősi történettel a minden háború után feltehető kérdésekre, a civilizáció alapkérdéseire keresve a válaszokat: Kik vagyunk? Mi és miért történt velünk? 

A közönségtalálkozón megtudtuk, hogy Jernej Lorenci rendező a színészekkel közösen dolgozta ki a szöveg, a zene és a mozgás olyan különleges keverékét, ami merész és expresszív képeivel megrázóan jelenítette meg az Íliász világát. És ismét megtörtént az, ami két éve a Tiit előadásán. Az első negyedórában még szkeptikus közönséget magával ragadta a produkció és végül állva ünnepelte a művészeket.

 

Kereszty Ágnes

 
 

(2018. április 29.)


Oldal tetejére

Résztvevő országok: Belgium, Észtország, Horvátország, India, Libanon, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Tunézia, Ukrajna