A 10. Színházi Olimpia eseményein – Budapesten és szerte Magyarországon – a világ színházi életének olyan meghatározó alkotóinak előadásai láthatók, mint Theodórosz Terzopulosz, Tadashi Suzuki, Romeo Castellucci, Krystian Lupa, Szlava Polunyin, Heiner Goebbels, Silviu Purcărete, Eugenio Barba, Tiago Rodrigues, Alessandro Serra, Christoph Marthaler, Liu Libin, Declan Donnellan, Ivan von Hove és sokan mások… Ezeken túl tánc-, báb- és utcaszínházi előadások, összesen mintegy háromszáz program várja az érdeklődőket. Az olimpia központi eseményei a szervező budapesti Nemzeti Színházban, a IX. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó, a MITEM keretében láthatók.

2023. április 1. – július 1.

Mottó: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”
Madách Imre: Az ember tragédiája

Húsvéttól Szent Iván éjjeléig zajlik a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia Budapesten és egész Magyarországon.

Miért a Nemzeti Színház, miért Budapest, miért Magyarország a 2023-as 10. Színházi Olimpia házigazdája?
Azért, mert a régi és nagyszerű színházi hagyományokkal büszkélkedő Magyarország a színházi elmélet és gyakorlat világméretű fejleményeinek aktív alakítója. A gyönyörű Budapest a világ kulturális örökségének egyedülálló műemléke, nemzetközi kulturális metropoliszként készen áll, hogy hidakat építsen más színházi hagyományok felé. Tehetséges és tapasztalt művészeti, műszaki és ügyviteli szakembereinek köszönhetően a Nemzeti Színház a magyar színházi szakma intézményi központja: egyaránt nyitott a nemzetközi avantgárd színházi elképzelésekre és a hagyományok ápolására. Ez teszi különösen alkalmassá, hogy hídként összekössön különböző iskolákat és színpadi formanyelveket. Világunkban, melyet a színházak homogenizálódása jellemez, a Nemzeti Színház a harmóniateremtés és Új Humanizmus mottó jegyében a sokszínűség, tolerancia, multikulturalizmus elkötelezett támogatója.

Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója, az olimpia nemzetközi bizottságának elnöke
 
Befogadók, partnerek, helyszínek

A magyarországi Színházi Olimpia szervezésének kulcsfogalmai az autonómia, a szabadság és a kultúrához való hozzáférés segítése. Ennek jegyében formálódott a szervezést irányító budapesti Nemzeti Színház és a művészeti vezető, Vidnyánszky Attila olimpiakoncepciója.

Globális szinten, de az egyes országokban is ellentét feszíti a centrumok és a perifériák viszonyát. Nemcsak a gazdaságban, a kultúrában is fontos kérdés a javakhoz való hozzáférés biztosítása, az egyenlőtlenségek mérséklése. A 2023-as olimpia szervezői éppen ezért nem egyetlen intézmény, nem egyetlen város privilégiumaként tekintenek a rendezvényre, hanem mint az ország közös színházi ünnepére. Áprilistól júliusig (egyes helyeken tovább, néhol még ősszel is) szerte az országban, több tucatnyi helyszínen, mintegy háromszáz rangos színházi esemény várja az érdeklődőket.

Az olimpiához csatlakozó magyar színházak, fesztiválok, szakmai szervezetek maguk döntenek arról, kit hívnak meg, milyen fesztivált szerveznek. Minden partnerünk a saját színházi, esztétikai, ideológiai beállítottsága szerint dolgozhat, hívhat vendégtársulatot, szervezhet fesztivált. Az eddigi olimpiákhoz képest nagyobb szabadsága van minden helyi (lokális) intézménynek abban, miként használja ki az olimpia nyújtotta globális lehetőséget. A Színházi Olimpia magyar szervezői mindenkivel megosztják nemzetközi tapasztalataikat és kapcsolatrendszerüket, de lényegében csak a koordinációban vesznek részt, és a megálmodott programokhoz szükséges forrásokat biztosítják. Sem az olimpia nemzetközi bizottsága, sem a szervező budapesti Nemzeti Színház nem gyakorol kurátori feladatokat.

A magyarországi olimpiához csatlakozó budapesti és a vidéki teátrumok egy külföldi és egy határon túli produkciót fogadnak – hogy melyeket, arról ők maguk döntenek. Így a Magyországgal szomszédos országok magyar nyelvű színházi műhelyei is részesei lehetnek az olimpiának, a külföldi társulatok meghívása pedig tartós nemzetközi kapcsolatok kialakulását jelentheti a magyar teátrumok számára.

Az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Miskolci Nemzeti Színház, valamint a kortárs magyar színházi seregszemlét szervező Debrecen az olimpia kiemelt helyszínei. Az ISTA (International School of Theatre Anthropology) műhelyként működik Pécsváradon Eugenio Barba szellemi irányítása alatt.

A magyar bábszínházak és a táncművészek is egész országra kiterjedő programsorozattal csatlakoznak az olimpiához.

Számos kisebb fesztivált is szerveznek a partnerek, többek között Budapesten a százéves Operettszínház, valamint az ifjúsági és gyerekszínházi profillal rendelkező Kolibri. Az alternatív szcénát a Jurányi Ház és a Bethlen Téri Színház képviseli. A Győri Nemzeti Színház a Duna menti teátrumokat fogja össze. Az amatőröknek és a diákszínjátszóknak is lesznek fesztiváljai. A programban utcaszínházi látványosságok éppúgy szerepelnek, mint szakmai események: könyvbemutatók, workshopok, mesterkurzusok, kiállítások és konferenciák.

 

Fókuszban: Madách Imre

Az olimpia egyik fókuszát a magyar drámairodalom egyik legnagyobb alkotója, Madách Imre jelenti, aki 200 éve, 1823-ban születetett, és akinek 140 éve mutatták be fő művét, Az ember tragédiáját, amely Goethe Faustjához mérhető remekmű. Madách munkásságát nemcsak konferenciák, új könyvek mutatják be, hanem egy egyedülálló esemény is.

A világ számos országának színművészeti iskoláiból érkeznek csoportok, akik Az ember tragédiája egyes részleteit előadják, majd ezekből egy nagy közös produkció is készül.
Az ember tragédiájából származik 2023-as Színházi Olimpia mottója is: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”

A szervező és a művészeti vezető

A budapesti Nemzeti Színház a 2023-as magyarországi Színházi Olimpia szervezője. Az 1837-ben alapított intézmény korokon átívelően a magyar nyelvű színjátszás meghatározó központja máig.

A 2023-as olimpia művészeti vezetője – a Nemzetközi Színházi Olimpia nemzetközi bizottságának felkérésére – Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház igazgatója.
Vidnyánszky Attila vezetése alatt a Nemzeti Színház rendkívül széles nemzetközi kapcsolatrendszert alakított ki, többek között a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó, a MITEM 2014-ben történt megalapításával.

A 2014-ben alapított MITEM Magyarország legnagyobb nemzetközi színházi fesztiválja, amely a nyitottság és a párbeszéd jegyében szerveződik. A MITEM olyan művészeti találkozóhely, ahol különböző kultúrák, ideológiák, színházesztétikák képviselői szabadon, az egymás iránti kíváncsiság és tisztelet jegyében mutathatják meg alkotásaikat, képviselhetik nemzetük színjátszását. A MITEM sikere miatt döntött úgy a Színházi Olimpia nemzetközi bizottsága, hogy a Nemzeti Színházat és Vidnyánszky Attilát bízta meg a 2023-as olimpia megszervezésével.

A magyarországi Színházi Olimpia Magyarország Kormányának 4,5 milliárd forintos támogatásával valósul meg.

 

Jelképünk: a bárka

A 10. Színházi Olimpia jelképe egy bárka. A bibliai párhuzamot is megidézve ezen menthetjük át önmagunkat és értékeinket. Hogy hová? Azt reméljük, a békés jövőbe.

A színház olyan „bárka”, ahol a tradíció és az újítás kéz a kézben járnak, akkor is, ha összesimulnak, akkor is, ha vitában állnak egymással. A színházművészetben a tradíció újítás nélkül, az újítás tradíció nélkül zsákutca. Ha azonban a hagyomány és az újítás az alkotás szabadságában találkozik, akkor mindig új és új fénytörésben vizsgálhatjuk életünket. Így pontosabban reagálhatunk a művészet eszközeivel a világunkat feszítő konfliktusokra, mint a globalizáció, a nagyhatalmi versengés, a klíma- és energiaválság, a migráció és a túlnépesedés, a háborúk, a világjárvány, az emberi jogok, a vallásüldözés… és még sorolhatnánk ennek a nyolcmilliárdnyi lakost számláló globális falunak, a Földnek minden gondját.

A művészek dolga

Európában, a szomszédunkban háború van. Nagyhatalmak és kis országok nukleáris fegyverek alkalmazásával fenyegetőznek. Egymásnak feszül Amerika és Kína, hogy számos helyi fegyveres konfliktusról, polgárháborúról ne is beszéljünk a Közel-Keletről vagy Afrikából. És ne felejtsük: egy világjárvány felforgatta az egész világot, és még nem tudjuk, túljutottunk-e a rajta. Recesszió sújtja az egész globális gazdaságot…

Ilyenkor felmerül a kérdés: mi a művészek dolga? Szükség van-e ilyenkor a művészetre? Van-e létjogosultsága ezekben az időkben egy olyan kulturális eseménynek, mint a Színházi Olimpia?

Az olimpia alapítói 1995-ben az ókori játékok szellemiségét hangsúlyozták. Az egymással örökös harcban álló görögök egykoron a versenyek idejére szüneteltették a harcot. Ma a háborús konfliktusok és bizalmatlanság által terhelt nemzetközi viszonyok idején, és a COVID által megtépázott mindennapokban a béke üzenete rendkívül aktuális.

Mi, a 10. Színházi Olimpiát szervező művészek megvédhetjük, és ahol szükséges, újjáépíthetjük a politika, a háború barbársága által lerombolt hidakat. Ehhez józanságra és mértékletességre, a jövőbe vetett hitre és egymásba vetett bizalomra van szükségünk. És mindenekelőtt: a párbeszéd fenntartására a művészet és a kultúra minden jószándékú képviselőjével, nemzeti, vallási, politikai hovatartozástól függetlenül. Többek közt az ukrán színházművészekkel, akik a háború ellenére is tovább dolgoznak, előadásokat hoznak létre, és reményeink szerint részt tudnak venni a 2023-as Színházi Olimpia programjában. Hiszünk a színházművészet magasabbrendű, közösségteremtő erejében, Gerhardt Hauptmann szavait idézve: „A színház a nézőkkel együtt – a legősibb és legnagyobb létszámú spirituális közösség a világon.”

2023. április 1. és július 1. között – számos program esetében még ezen az időszakon is túl – Magyarországra költözik a sokszínű színházi világ. De mondhatjuk úgy is, a világszínház központja Magyarország lesz.