Vissza az előadásokhoz

Jan Fabre

VÉR VAGYOK - egy középkori tündérmese 18

VÉR VAGYOK - egy középkori tündérmese

A Nemzeti Színház, a Troubleyn és a Bozsik Yvette Társulat közös előadása. Budapest-Antwerpen, Magyarország-Belgium

Rendező: Jan Fabre

Magyar nyelven, angol felirattal

1 óra 30 perc, szünet nélkül.

„Színházművészetem mindig
az élet halál utáni szakaszának zónájában zajlik.
Színészeim – „szépségharcosaim” – halott hősöket adnak elő,
akik megjelennek és újraélesztik az életüket."

 

Jan Fabre 2000-ben színházi szöveget/verset írt az emberi test egyik alapvető alkotóeleméről: a vérről. Művében, amelynek központi témája a középkori testkép, az azóta magunkban hordozott testi-lelki sebeket is elénk tárja. A bűntudattól áthatott vallásos gondolkodás éles ellentéte a zabolátlan, természetes élet­öröm.

– A fizikai korlátoktól, tabuktól szabadulni igyekvő testek cseppfolyóssá válnak: vérré, a test üzemanyagává alakulnak – mondja Fabre, akinek a darabjában a néző véres, hátborzongató, rituális jelenetekkel – kínzással, menstruációval, kasztrálással, ördögűzéssel, orgiákkal stb. – szembesül. Az apokaliptikus, groteszk képekben fehér ruhás menyasszonyok, felcserek, lovagok tűnnek fel... Fabre mintha Brueghel vagy Hieronymus Bosch festményeiből emelné át őket. A szöveg megírásakor Fabre a 12. században élt bencés apátnő, Bingeni Szent Hildegárd misztikus írásaiból is inspirálódott, aki látomásokat írt le a testről, gyógyító erőkről, növényekről és állatokról.

A Vér vagyok volt 2001-ben az első Fabre-produkció, amelyet az Avignoni Fesztiválon, a pápai palota díszudvarán mutattak be. Az előadást a sikerre való tekintettel a 2005-ös fesztiválon újra bemutatták. A több földrészt bejárt produkciót a sajtó és a közönség világszerte elismeréssel fogadta. Most, 2024-ben, az újabb értelmetlen háborúk és vérontások idején Fabre új koncepcióval kelti életre a szöveget a Nemzeti Színház színészeinek és a Bozsik Yvette Társulat táncosainak közreműködésével.

A belga Jan Fabre Antwerpenben született 1958-ban. Hazájában és külföldön egyaránt nemzedékének egyik legsokoldalúbb művészének tartják, aki nemcsak színházi alkotó (író és rendező), hanem képzőművész is.

A határokat feszegeti minden műfajban, előadásai költői koncepciók, lenyűgöző ősi rítusok, az őt szüntelenül foglalkoztató filozófiai kérdések színpadi víziói. A 2024-es Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) a Mítikasz csúcs (Az Olümposz tetején) című nyolcórás előadását ismerhette meg a magyar közönség.

A NEMZETI SZÍNHÁZ,
A TROUBLEYN/JAN FABRE
ÉS A BOZSIK YVETTE TÁRSULAT KÖZÖS ELŐADÁSA

Fordította: Vajna Ádám

 

Bozsik Yvette m.v.

m.v. /

Fülöp Tímea m.v.

Samantha Kettle m.v.

Juhász Péter e.h.

Sikó Koppány m.v.

Közreműködnek a BOZSIK YVETTE TÁRSULAT táncművészei:

Tóth Rebeka, Czvikli Fanni, Reetta Riikonen, Milena Eliza Marinkovits, Bozsányi Liliána, Ivanov Gábor, Nagy Levente, Bodó Zsombor, Nádas Zalán

Zenészek:

Ferenczi János (Tuba), Rieger Attila (Gitár),
Szántó Marcell (Gitár), Kustán Ádám (Gitár)

Szöveg, koreográfia, díszlet és jelmez
Rendező-, és koreográfus asszisztens

Cédric Charron

Annabelle Chambon

Stella Höttler

Zeneszerző

Dag Taeldeman

Eredeti zene (2001)
Sebastien Cneude, Danny Dupont, Dag Taeldeman, Maarten Van Cauwenberghe

Dramaturg

Miet Martens

Fénytervező

Wout Janssens

Rendezőasszisztens

Kernács Péter

Dramaturgiai munkatárs

Szabó Réka

Jelmeztervező asszisztense

Gyöngyösi Renáta

Ügyelő

Dobos Gábor

Ködmen Krisztián

Súgó

Strack Orsolya

Rendező
NSZ
Nagyszínpad
2025. május 10., 19:00
Jan Fabre

Jan Fabre

Jan Fabre-t (Antwerpen, 1958) hazájában és külföldön egyaránt nemzedékének egyik legújítóbb, legsokoldalúbb művészének tartják. Közel 40 éve színházi alkotó, szerző és képzőművész. A határokat feszegeti minden műfajban, amellyel foglalkozik. Nagy mesterművét, a tragédia kultuszát dicsőítő, nagy sikerű Olümposz (Mount Olympus) című (24 órás) előadást 2015-ben alkotta. A görög tragédiák témáit feldolgozó, 24 órán át tartó mostre produkcióban 27 előadó lép fel. A Mitikasz-csúcs (Az Olümposz tetején) című 8 órás előadással Jan Fabre folytatja a görög drámák - a thébai mondakör, Oidipusz és Antigoné - feldolgozását. A Mitikasz-csúcs (Az Olümposz tetején) bemutatja, hogyan gondolkodik a színházról Fabre: a színház összművészeti alkotás, amelyben a szó átgondolt, funkcionális helyet kap a tánc, a zene, az opera, a színpadi elemek és az improvizáció mellett. A visszafogottság, amellyel Fabre a szöveget használja, a színházi alkotás új módszertanát hozza létre.

 

Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére