Vissza az előadásokhoz

Molière

TARTUFFE 16

TARTUFFE

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: David Doiasvili

A MITEM2020-on angol hangalámondással

2 óra 55 perc, 1 szünettel.

Orgonék jómódú házában egy mélyen vallásos alak, Tartuffe egyre nagyobb befolyással bír, s a helyzet már azzal fenyeget, hogy Orgont kiforgatja vagyonából, és a lánya kezét is megszerzi. Hamarosan mindenki átlát Tartuffe ármánykodásán – kivéve Orgont. A család tervet eszel ki, hogy lebuktassák a csalót.

Egyszerű vígjátéki történet, a mű mégis zseniális. Az ok a szerzőben keresendő, aki nem más, mint a drámatörténet sziporkázó zsenije: Molière.

Az eredeti címben Molière fontosnak tartotta, hogy a névhez társítsa a jelzőt is „l’imposteur”: Tartuffe, avagy a képmutató, de mondhatnánk szenteskedőt, szemforgatót, kétszínűt, alakoskodót, ájtatoskodót, kegyeskedőt, farizeust. És ha egy nyelvben valamire ennyi megnevezés van, ez azt mutatja, hogy a jelenség foglalkoztatja az embereket. Mi sem jelzi jobban e színdarab népszerűségét, mint az, hogy e szinonimák közé ma már oda lehetne írni: „egy valódi tartuffe”.

A figura eggyé vált a tulajdonsággal, amit Molière a darabjában pellengérre állított, mégpedig olyan erővel, hogy noha 1664-ben Versailles-ban bemutatták, az udvar befolyásos tagjai rávették XIV. Lajost, hogy tiltsa be a darabot. Előadását csak 1669-ben engedélyezték újra. Abban az időben is nagyszerű reklámnak bizonyult azonban a betiltás, mert a február 5-i bemutatóra özönlöttek a nézők. De az, hogy e lelkesedés nem csökkent később sem, már a mű üdeségét, érvényességét mutatja. Megszámlálhatatlan színpadi olvasata van napjainkban is, minden alkotó megtalálja a maga Tartuffe-jét, aszerint, hogy épp mit akar üzenni a világnak, melyik torz társadalmi jelenséget igyekszik górcső alá venni. Mindenesetre azok, akik a hit elleni támadást vélték felfedezni benne, és ezért hol tiltották, hol lelkesen üdvözölték világnézeti beállítottságuknak megfelelően, talán elsiklottak Cléante e sorai fölött, amelyen áthallik Molière vallomása: „Egyet tudok – egész tudományom csak ennyi: / Tudom, mi az igaz, s tudom, hogy mi a talmi. / S mert dicsőbb hősöket sehol sem ismerek, / Mint az alázatos, igazi szenteket, / S mert szebb és nemesebb dolog nincs a világon, / Mint ha az igazi vallás buzgalma lángol – / Előttem épp azért semmi sem undokabb, / Mint e szenteskedő, jól színlelt áhitat.” (Vas István fordítása).

David Doiasvili grúz rendezőnek színházunkban eddig bemutatott két rendezése, a Szentivánéji álom és a Cyrano, valamint az első MITEM-re meghívott Macbeth előadása sejteti, hogy ő nem fog megállni a kiszólások szintjén, hanem az archetipikus, minden korra és bizonyos értelemben, kisebb nagyobb mértékben mindannyiunkra jellemző színlelés mélyebb rétegeit boncolgatja majd.

Felhívjuk nézőink figyelmét, hogy az előadásban erőteljes fényeffektusokat használunk!

Pernelle-né, Orgon anyja
Orgon, Elmira férje
Elmira, Orgon felesége
Damis, Orgon fia
Mariane, Orgon lánya, Valér szerelmese
Valér, Mariane szerelmese
Cléante, Orgon sógora
Tartuffe, szenteskedő
Dorine, Mariane társalkodónője
Díszlettervező
Jelmeztervező

Bánki Róza

Dramaturg
Ügyelő

Dobos Gábor

Ködmen Krisztián

Súgó

Gróf Kati

Rendezőasszisztens
Rendező
NSZ
Nagyszínpad
2020. április 23., 19:00
David Doiasvili

David Doiasvili

Grúzia fővárosában, Tbilisziben született1971-ben, itt szerzett diplomát a Sota Rusztaveli Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendezői szakán. 1998-tól a Mardzsanasvili Szinház főrendezője, 2007 óta a Vaszo Abasidze Állami Zenés és Drámai Színház igazgató-művészeti vezetője. Olyan jelentős európai teátrumokban is dolgozott, mint a londoni Royal National Theatre, a leedsi Playhouse Theatre, a szentpétervári Mariinszkij Tyeatr, a rijekai Horvát Nemzeti Színház, valamint a Bukaresti Nemzeti Színház. Kétszer is elnyerte a legnevesebb grúziai színházi elismerést, a Duruji-díjat, a 2014-es MITEM-en látott Macbeth rendezése pedig a legjobb előadás díját kapta a világ egyik legjelentősebb fesztiválján, a kolumbiai Bogotában. A budapesti Nemzeti Színház repertoárjában: a Szentivánéji álom és a Cyrano de Bergerac című rendezései szerepelnek.
Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Résztvevő országok: Algéria, Franciaország, India, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Svájc, Szerbia, Szlovénia, Ukrajna, Vietnám