Biztosítsa helyét a 2024-es MITEM előadásaira - vásároljon MITEM bérletet!

 
Vissza az előadásokhoz

ROCCO ÉS FIVÉREI 16

Luchino Visconti Rocco és fivérei című filmjének forgatókönyve alapján

ROCCO ÉS FIVÉREI

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Vidnyánszky Attila

3 óra 40 perc, 1 szünettel.

Rocco és fivérei, Giovanni Testori: A Ghisolfa-híd című regényének filmváltozata, melyet Luchino Visconti rendezett 1960-ban. A Thomas Mann: József és testvérei című regényével rokon elnevezés nem véletlen: Rocco Sotellaro Dél-Olaszországi költő, aki az ott élő nép életét és hagyományait énekelte meg, jelentős hatással volt Viscontira.

Boldogság, megélhetés, érvényesülés. Ezt reméli Vincenzo, Simone, Rocco, Ciro és Luca: az öt Parondi fivér. Apjuk halála után határoznak úgy, hogy anyjukkal dél-olasz falujukból a dinamikusan fejlődő Milánóba költöznek, valamikor az 1950-es évek elején. Egy család, melynek boldogulását az elköltözés, a sorssal való szembeszállás, a harc és a visszatérés reménye határozza meg.

Vincenzo, a legidősebb fiú már eljegyzett egy itt élő, jómódú leányt, de a család megérkezése majdnem szakítással jár a két fiatal között. Simone az ökölvívásban találja meg a megélhetését, jelleméből kifolyólag azonban mindinkább lefelé süllyed. Rocco, a középső fiú az, aki a családot összetartja, és bátyját is igyekszik megvédeni az „édes élet” csapdáitól. A két legfiatalabb fivér, Ciro és Luca pedig bátyjaik nyomdokain haladva próbálják megtalálni saját helyüket. A bokszoló Simone beleszeret egy prostituáltba, ám Nadia elhagyja őt. Másfél év múlva egy véletlen találkozás során, Rocco és a lány között szerelem szövődik. Az egyre jobban elzüllő idősebb testvér ezt képtelen elfogadni, és végül megöli a lányt. Rocco az egyetlen, aki feltétel nélkül bátyja mellett áll, és mindent megbocsát neki. Elemi jósága, már-már önmegsemmisítő alázata és áldozatvállalása emeli ki őt a környezetéből, és teszi igazi hőssé.

Együvé tartozás, a fennmaradásért való küzdés, a boksz és az edzőterem, a szerelem, a fivérek egymás iránti szeretete, illetve a közöttük óhatatlanul kialakuló versengés, és nem utolsó sorban a szülőföld utáni vágyakozás teremtik meg azt a drámát, ami e történetet egyetemessé teszi. A helyes és helytelen döntések az elidegenedés útját járó város aszfaltján végül óhatatlanul a család szétbomlásához vezetnek: ki itt, ki ott találja meg a saját boldogulását.

Vidnyánszky Attila gondolatai, a rendezés kapcsán: „célom azoknak az erőknek és értékeknek a felmutatása, melyek a vidék életének és hagyományainak tisztasága és a nagyvárosi létforma küzdelmei, lehetőségei között próbálnak hidat verni. A tisztaság feladása miféle kényszerűségből fakad, és vajon szükségszerű-e? Ezen válaszok hordozója az a Rocco Parondi, aki bátyját felváltja a ringben, hisz emberi értékei őt emelik igazi harcossá. Rocco alakja nem véletlenül idézi fel bennünk Dosztojevszkij Miskin hercegét. Elemi jósága, már-már önmegsemmisítő alázata és áldozat felvállalása végül az egész családot méltóvá teszi arra, hogy függetlenül attól, visszatérnek-e szülőföldjükre vagy sem, különkülön is emelt fővel nézzenek a jövőbe.”

Amelie Gianelli
Özvegy Donininé, a mosoda tulajdonosa
Duilio Morini, menedzser
Morley, bokszedző
Rosaria Parondi

Szász Enikő m.v. /

Vincenzo Parondi
Simone Parondi
Rocco Parondi
Ciro Parondi
Luca Parondi

Haszon Ákos

Nadia
Amelie gyermekei:

Ginetta Gianelli, Vincenzo menyasszonya
Alfredo Gianelli
Domani
Franca, Ciro menyasszonya
Díszlet- és jelmeztervező
Dramaturg
Szakértő

Bedák Pál világbajnoki ezüstérmes ökölvívó

Ügyelő

Kabai Márta

Lencsés István

Súgó

Kabódi Szilvia

Rendezőasszisztens

Kernács Péter

NSZ
Nagyszínpad
Vidnyánszky Attila

Vidnyánszky Attila

Magyar színház- és operarendező, tanár.

1964-ben született az ukrajnai Beregszászon. 

Magyar szakon végezett az Ungvári Állami Egyetemen (1985). Két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházi rendezői diplomát szerzett.

1993-ban megalapította saját társulatát, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat, amelynek máig főrendezője. 

2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója volt. 

2013 óta a Nemzeti Színház főigazgatója. 2014-ben megalapította a Nemzeti Színház MITEM fesztiválját (Madách International Theatre Meeting).

2023-tól a Színház Olimpia Nemzetközi Bizottságának tagja, a 2023-as budapesti Színházi Olimpia művészeti vezetője.

Rendezett a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), az Alekszandrinszkij Színházban (Szentpétervár) és a Magyar Állami Operaházban is.

Előadásaival bejárta Európát Stockholmtól Moszkván át Tbilisziig, Strasbourgtól Nancyn át Kijevig. 

Számos kitüntetés birtokosa, többek között Ukrajna Érdemes Művésze (2002), Mejerhold-díj (2009, Moszkva), Kossuth-díj (2011).

Filmjei: Liberté 56, Szarvassá változott fiú.

Színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Kaposvári Egyetemen. 2020 óta rendezőosztályt vezet a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2010 és 2013 között az EMMI minisztere mellett működő Színházművészeti Bizottság elnökeként is tevékenykedett. 2020-tól a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke.

2023. szeptember 18-án, a Sota Rusztaveli Grúz Állami Színház- és Színművészeti Egyetem díszdoktorává avatták.

Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Baskír Köztársaság, Belgium, Bulgária, Georgia, Görögország, Izrael, Luxemburg, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, Törökország