11. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

María Luisa idősödő hölgy. Független, egyedül él, élvezi az életet. Társasházának portásával folytatott könnyed beszélgetése nyomán beindul az események láncolata. Az elbűvölő hangnemben kibontott, humorral telített cselekmény során feltárul előttünk a különc hölgy kis világa: lakása, városbéli tömegközlekedős útjai, toporgása a táncterem ajtaja előtt, telefonbeszélgetései barátnőjével, Angelines-szel… 

Juan Mayorga e friss művével mutatkozik be a La Abadía színház művészeti vezetőjeként. Keserédes vígjátéka vallomás a magányról, öregedésről, a valóság és a képzelet között elmosódó határokról.

A rendező a darabról  - Időskori vágy

Egy kapus barátommal beszélgettem a lelátón, miközben a lányaim kisligás kosárlabda bajnoksági meccsen játszottak. Barátom mesélte, hogy nemrég tanácsolta a szomszéd lakásban lakó idős asszonynak, hogy írjon még pár nevet a levélszekrényére, nehogy a betörőknek feltűnjön, hogy egyedül él.

Egyből magam elé képzeltem María Luisát, aki, mint minden csütörtökön, uzsonnázni megy Angelines nevű barátnőjével, miután vonakodva beleegyezett, hogy a levélszekrényén lévő kis táblára neveket írjanak, és nem tudja - vagy tán már sejti? -, hogy ezzel mekkora kalandba keverte magát.

Nagy örömmel írtam María Luisa történetét, és még nagyobb örömmel állítottam össze az előadást Juan Codinával, Lola Casamayorral, Paco Ochoával, Juan Pañosszal, Marisol Rolandival és Juan Vinuesával, hat rendkívül tehetséges előadóművésszel, akik a gyerekek komolyságával és lelkesedésével alkotnak a színházban. Munkánkat segítette Alessio Meloni díszlettervező, Juan Gómez Cornejo világosító, Yaiza Varona zenész, Vanessa Actiff jelmeztervező, Laura Mihon és Ana Barceló asszisztens, valamint a Zone és az Abadía Színház lelkes csapata.

Barátom, a portás azt mondja, María Luisa megnevettette és meghatotta. Hozzáteszi, hogy a mű az időskorról, a magányról, a képzelet erejéről, a vágyakozásról szól.

Juan Mayorga

2024. április 19., péntek, 19 óra, Gobbi Hilda Színpad