KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI | Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

Bertolt Brecht

KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI 16

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Theodórosz Terzopulosz

A MITEM-en angol felirattal

1 óra 45 perc, szünet nélkül.

„A Nemzeti Színházban, a Kurázsi mamával a modern emberhez szólok modern esztétikával, de érthető módon. Ma ismét háborúk sorozatát éljük, amelyek kitörésük első huszonnégy órájában megdöbbentenek minket, megráznak, aztán elfelejtjük, már nem érdekelnek bennünket. Azért készül ez az előadás, hogy általa az emlékezést segítsük, és éltessük egy olyan rendszerben, amelynek gépezete teljes mértékben a felejtésre építi az emberi gondolkodást. A hibrid háború a felejtéssel karöltve jár, ezért fontos, hogy mindannyian tudatunkra ébredjünk, és lássuk, mi történik körülöttünk, meddig fajul az ember, mire képes az emberi természet” – mondja a Kurázsi mama és gyermeki előadásról a világhírű görög rendező, Theodórosz Terzopulosz.

Theodórosz a színházi pályáját Brecht legendás színházában, a Berliner Ensemble-ben kezdte. „Ebben az előadásban az emberiség mindenkori háborúit, a mindennap tapasztalható erőszakot és pusztítást idézzük meg. Brecht epikus szövegének aktuális értelmezésén keresztül a mai valóságról is beszélünk, és átlépünk a disztópia metafizikai dimenziójába.” — vallja az előadásról a rendező.

Bertolt Brecht a 20. század legkiemelkedőbb, legsokoldalúbb német színházi alkotója, aki közvetlenül a II. világháború kitörése előtt, emigrációban írta meg később ikonikussá vált színművét, a Kurázsi mama és gyermekei című megrendítő erejű drámáját. Az ősbemutatót már a véres háború idején, 1941-ben tartották a zürich-i Schauspielhausban. A tragikus példázatnak is tekinthető darab főszereplőjének, a vakmerő („kurázsi”) markotányosnőnek sorsán keresztül a szerző a háború káoszában túlélni próbáló kisember drámáját helyezi középpontba.

Legalább ennyire fontos Brecht baljós előérzete, amely az egyetemes emberi lét önpusztító, végzetes hajlamára mutat rá. Erre az apokaliptikus jóslatra hívja föl Theodórosz Terzopulosz is mindannyiunk figyelmét: a napjainkban is döbbenetesen aktuális brechti történet egyes részleteit nagyító alá helyezve elemzi, reflektálva arra a háborús mechanizmusra, amelybe az emberiség újra és újra belesodródik. A történelem során állandóan ismétlődő háborúk összefonódnak az anyagi-politikai függőség problematikájával, a pénzzel, amely átveszi az uralmat szerelem, élet és halál fölött. Az utókor pedig majd egyre inkább beleéli magát abba a metafizikai rettegésbe, amelyet már a mai civilizáció is a saját bőrén érez.

Theodórosz Terzopulosz színpadi változata nyomán
a magyar szöveget írta Kozma András

Kurázsi Mama

Pap

Szakács

Halál / Mesélő

Eilif

Schweizerkas

Yvette

Polyák Anita e.h.

Kattrin

Kiss Anna Gizella e.h.

Ezredes, Őrmester, Parasztember

Tóth László

Főparancsnok, Toborzó, Második ezredes

Parasztasszony fia, Lőszertáros, Bekötött szemű

Madácsi István

Parasztasszony

Szilágyi Ágota

Második parasztasszony

Nagy Mari

Katonák - a Szent István Egyetem Rippl Rónai Művészeti Karának színész hallgatói:
Bognár Bence János, Ionescu Raul Gabriel, Jakab Tamás, Juhász Péter, Kerék Benjámin Dominik, Séra Dániel, Wettstein Márk

Az előadás végén elhangzó siratódal előadója Theodórosz Terzopulosz.

Látvány: Theodórosz Terzopulosz
Hangtervező, zeneszerző: Panayiotis Velianitis
Dalok: Paul Dessau,
A dalbetéteket fordította: Nemes Nagy Ágnes

Zenekar:
Vitus Eszter - zongora, Pirisi Máté - klarinét,
Kurucz Levente / Kormányos Gergő - klarinét
Standovár Mátyás / Turboly Roland - dob

Zenei vezető: Vitus Eszter

Tolmács

Panagiota Lotsou

Dramaturg

Szabó Réka /

Kozma András

Súgó

Kónya Gabi

Ügyelő

Géczy István

Lencsés István

Rendezőasszisztens

Vida Gábor

Rendező

Theodórosz Terzopulosz

Az előadásban felhasznált 56'-os portrékért köszönet a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárnak.

Gobbi Hilda Színpad

Theodórosz Terzopulosz

Theodórosz Terzopulosz a görög Makríjalosz faluban született. 1985-ben alapította az Attisz Színházi Társulatot Delphiben. Rendezői repertoárja felöleli az ókori tragédiákat, operákat és a legjelentősebb modernkori darabokat, előadásait Görögországban és a világ híres színházaiban játsszák. Rendezései 37 év alatt több mint 2200 előadást értek meg világszerte. A klasszikus görög tragédia Terzopulosz általi megközelítése és értelmezése a színiakadémiák és ókortudományi tanszékek kötelező tananyaga. Workshopokat és előadásokat tart módszeréről, miközben számos akadémia és egyetem professor emeritusa.

2013 óta évente megrendezi a „Dionüszosz visszatérése – Theodórosz Terzopulosz módszere” elnevezésű nemzetközi nyári akadémiáját fiatal művészek számára. Számos nemzetközi színházi díj tulajdonosa. Módszeréről és az Attisz Színházról több nyelven jelentek meg könyvek, többek között a nevével fémjelzett technikát bemutató Dionüszosz visszatérése című kötet.

Olyan színházi intézményekben vállalt vezetői tisztséget, mint az Észak-görögországi Állami Színház Drámaiskolája (igazgatója: 1981–1983); az Antik Drámáról Nemzetközi Találkozók – Delphi (művészeti vezetője: 1985–1988, 1995–2004); a Mediterrán Színház Nemzetközi Intézet (alapító tagja 1990 óta); a Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottsága (alapítója és elnöke 1995 óta); az Antik Dráma Nemzetközi Találkozó – Sikyona (alapítója és művészeti igazgatója 2005 óta).

Fotó: Johanna Weber

Galéria