Vissza az előadásokhoz

Iran-Gajip

KORKUT LEGENDÁJA

KORKUT LEGENDÁJA

Auezov Kazah Állami Drámai Színház, Almati

Rendező: Jonas Vaitkus

Kazak nyelven magyar és angol felirattal.

1 óra 40 perc, szünet nélkül.

Korkut, a történet hőse sem nem isten, sem nem közönséges halandó.  Egy utazó, egy közvetítő Ég és Föld között, akárcsak a lélekvezető Hermész a görög mitológiában. De jellemző rá az európai romantika egyéniség-kultusza is, melynek jelképes alakja Prométheusz, a főistennel perlekedő titán. Iran-Gajip, a kortárs drámaíró a türk mitológia magyar népmesékből is jól ismert motívumát, az ember halhatatlanságra való vágyát helyezi a cselekmény középpontjába. Korkut a halhatatlanság valódi mibenlétére akkor eszmél rá, amikor fejszecsapásaitól a holt, villámsújtotta fa életre kel, és a lelkek hangján énekelni kezd. Ennek az élménynek a hatására alkotja meg a kazakok nemzeti hangszerét, a kobuzt, mely ma is megtestesíti e fiatal, 1991-ben függetlenné vált nemzetállam összetartó erejét. Azt a lelki mozgatót, melyet József Attila 1928-ban számunkra, magyarok számára így fogalmazott meg: „A nemzet: közös ihlet”.

 „A Szir-darja folyó melléki egyik kazak variáns szerint a bölcs Korkut először a világ egyik eldugott sarkában élt, de egy éjjel azt álmodta, hogy néhány ember sírt ás. Megkérdezte tőlük, hogy kinek ássák a sírt, mire azok azt válaszolták, hogy azt a bölcs Korkutnak ássák. Amikor felébredt álmából elhatározta, hogy megszökik a halála elől, és a világ egy másik végébe menekült. Ott is ugyanazt az álmot látta, ezért úgy döntött, hogy a világ közepén fog letelepedni. Így jutott el a Szir-darja folyóhoz, ahol ismét azt álmodta, mint korábban. Úgy értette, hogy a földön ő nem élhet, ezért levetette a bekecsét, azt a folyó vízére terítette, arra ült rá és így élt még további 100 évet. /…/ Ugyancsak a kazakok körében terjedt el az a monda, amely szerint Korkut Atya népi-ének költő volt, és ő találta fel a kobozt, valamint a tamburát. A koboz a kazakoknál vonós, a tambura pedig pengetős, széles körben elterjedt népi hangszer. Így a monda arra utal, hogy az összes húros hangszer feltalálója Korkut Atya volt. Amikor kobzon játszanak a kazak sámánok, énekükben a tanítójuknak tartott Korkut Atya segítségéért fohászkodnak /…/ A kazak népdalokban gyakran előforduló képes beszéd, hogy a szerelmes ifjú kedvese szemét ’Korkut gyújtotta mécseshez’ hasonlítja.” (Adorján Imre)

A Korkut legendája az előadás alkotói szerint a civilizáció, a kultúra, a művészet, a küj (tradicionális kazak hangszeres szólóműfaj), valamint a szent és spirituális fogalmak rekviemje.

A rendezés a nagy litván mester, Jonas Vaitkus műve.

 

 

Szereplők
Korkut: Duliga Akmolda
Halál 1: Sinar Zsaniszbekova 
Halál 2: Ljazzat Kaldibekova 
Kagán: Bauirzsan Kaptagaj 
Szépséges Szarin, Korkut felesége: Madina Kelgenbaj 
Karakozsa, Oguzok ősatyja, Korkut apja: Bekzsan Turisz 
Kamka, Kipcsakok ősanyja, Korkut anyja: Kunszulu Sajahmetova 
Rapil, Korkut barátja: Nurlan Abilov 
Nike, Korkut szerelme: Szajazsan Kulimbetova 
Szikla: Toleubek Aralbaj 
Sirgaj fa: Zsaszulan Bajszalbekov 
Baksi 1 (Sámán): Kajrat Nabiolla 
Baksi 2 (Sámán): Jermek Bektaszov 
Hattyú: Dinara Uszenova 
Hattyú: Maira Abszadikova 
Hattyú: Azsarlim Bakitzsanova 
Hattyú: Aszel Szajlauova 
Hattyú: Zarina Karmenova 
Varjú: Galimbek Oszpanov 
Varjú: Kuanis Bejszegalijev 
Varjú: Nurgisza Kuanisbajuli 
Varjú: Serhan Pirnazar 
Varjú: Elzsan Turisz 
Varjú: Alihan Lepiszbajev 

Rendezőasszisztens: Kuanis Mamitkalijev
Díszlettervező: Arturas Simonis
Zeneszerző: Algirdas Martinaitis, Litvánia nemzeti díjával kitüntetett művész
Zenei munkatárs: Galimzsan Berekesev
Koreográfus: Guzel Muhamedzsanova
Ügyelő: Gulnar Szejtimbet

Rendező
NSZ
Nagyszínpad
Jonas Vaitkus

Jonas Vaitkus

Jonas Vaitkus (1944. május 20, Litvánia), adjunktus, színházi és filmrendező. 1969 és 1974 között a szentpétervári Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezte tanulmányait. 1977-től 1988-ig a Kaunas-i Állami Dráma Színház, majd 1989-től 1995-ig a Litván Nemzeti Színház művészeti igazgatója volt.

Karrierje során több díjat nyert, számos filmet és több mint 60 színdarabot rendezett. Jonas Vaitkus sok színészt és rendezőt mentorált, köztük a nemzetközileg is elismert Oskaras Koršunovas rendezőt és Ingeborga Dapkūnaitė színművésznőt.

Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére
Albánia, Belgium, Bulgária, Franciaország, Georgia, Görögország, Izrael, Japán, Kína, Lengyelország, Magyarország, Macedónia, Mexikó, Mongólia, Olaszország, Oroszország Románia, Szlovákia, Szerbia, Törökország