Johanna a máglyán

Paul Claudel – Arthur Honegger

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Vidnyánszky Attila

1 óra 30 perc, szünet nélkül.

„Maga Szent Mihály adta ezt a kardot kezembe, ezt a fényes, hatalmas kardot. Nem Gyűlölet a neve – úgy hívjak: Szeretet.” – mondja a máglyahalára ítélt Johanna. Ez a máglya Vidnyánszky Attila rendezésében könyvekből épült, és az európai kultúra szemünk előtt zajló pusztulását hivatott megidézni. Paul Claudel és Arthur Honegger oratóriuma szól az áldozat és az árulás, a hitbeli kétség és a tántoríthatatlanság kérdéséről, a szent fogalmáról – és arról, hogy Johanna mindenekfelett szereti Istent és a hazáját. A monumentális előadás színészek, operaénekesek, kórusok és egy szimfonikus zenekar együttműködéséből születik meg a színpadon. A műfajok közötti határvonalak megszűnnek, és az oratórium így már nemcsak librettó és zene – hanem SZÍNHÁZ. A Johanna a máglyán érzések, lüktetések sorozata, sodró lendületű, vad látomások lánca. Szabad szárnyalás.

Szent Johanna

Tompos Kátya

Kiss Emma

Szent Domonkos

Hordók anyja

Lisztes molnár

Anya

Klerikus

Nő

Huszárik Kata m.v.

Király

Vida Gábor m.v.

Gyerek

Novák Milán Ambrus m.v.

Énekes szereplők:

Porcus

Kiss B. Atilla

Kóbor Tamás

A Szent Szűz

Denk Viktória

Margit

Bátori Éva /

Heiter Melinda

Katalin

Gémes Katalin /

Bakos Kornélia

Tenor

Hajdú András

Basszus

Kristóf István

Klerikus

Dékán Jenő

Női szólista

Németh Renáta

Vezényel

Kocsár Balázs

Strausz Kálmán

Koreográfus

Bozsik Yvette

Díszlet- és jelmeztervező

Olekszandr Bilozub

Maszktervező

Varga-Járó Ilona

Dramaturg

Rideg Zsófia

Korrepetitor

Komlósi Zsuzsa

Rendezőasszisztens

Tüű Zsófia

Rendező

Vidnyánszky Attila

NSZ

Nagyszínpad

Vidnyánszky Attila

Magyar színház- és operarendező, tanár.

1964-ben született az ukrajnai Beregszászon.

Magyar szakon végezett az Ungvári Állami Egyetemen (1985). Két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházi rendezői diplomát szerzett.

1993-ban megalapította saját társulatát, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat, amelynek máig főrendezője.

2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója volt.

2013 óta a Nemzeti Színház főigazgatója. 2014-ben megalapította a Nemzeti Színház MITEM fesztiválját (Madách International Theatre Meeting).

2023-tól a Színház Olimpia Nemzetközi Bizottságának tagja, a 2023-as budapesti Színházi Olimpia művészeti vezetője.

Rendezett a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), az Alekszandrinszkij Színházban (Szentpétervár) és a Magyar Állami Operaházban is.

Előadásaival bejárta Európát Stockholmtól Moszkván át Tbilisziig, Strasbourgtól Nancyn át Kijevig.

Számos kitüntetés birtokosa, többek között Ukrajna Érdemes Művésze (2002), Mejerhold-díj (2009, Moszkva), Kossuth-díj (2011).

Filmjei: Liberté 56, Szarvassá változott fiú.

Színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Kaposvári Egyetemen. 2020 óta rendezőosztályt vezet a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2010 és 2013 között az EMMI minisztere mellett működő Színházművészeti Bizottság elnökeként is tevékenykedett. 2020-tól a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke.

Galéria