Vissza az előadásokhoz

Lev Tolsztoj

HÁBORÚ ÉS BÉKE 16

HÁBORÚ ÉS BÉKE

Vahtangov Állami Színház, Moszkva, Oroszország

Rendező: Rimas Tuminas

Orosz nyelven, magyar szinkrontolmácsolással

4 óra 45 perc, 2 szünettel.

"Ahhoz, hogy helyesen olvassuk Tolsztojt, a "béke" szót úgy kell értelmeznünk, mint világegyetemet, mint az emberiséget. De ott vannak még a "békében imádkozni", "menj békével", "békében éljetek" kifejezések is... E szó értelmezésének gazdagsága végtelen, és nálunk minden jelenetben megvan a maga intonációja, a saját jelentése. 

Ez az előadás eleganciát és egyszerűséget igényel. Régebben túlterheltük magunkat kellékekkel, de most nincs szükségünk semmire. Minden tisztább lesz. Csak az üres tér és a színész. Van egy hatalmas fal a színpadon, amin nincs semmi, de sajátos jelentéseket hordoz, és a néző a saját képzeletében ismeri fel őket, kiegészítve a színész játékát. Mindent felvált a fénysugarak áradása, az emberi sorsok és a történelem magasrendű színészi értelmezése. És a színház megértése - hogy mit is csinálunk. Milyen jeleket küldünk a mai színháznak? Hogyan értjük mi magunk a színházat? 

Hiszen a színház korszerűsége abban rejlik, ahogyan gondolkodunk. El kell játszani az eszmét - Pierre eszmeiségét, Andrej eszmeiségét. Így közelíti meg a színész a karaktert, a szerepet - a tudáson, a gondolkodáson keresztül... És nagyon tetszik, hogy a próbákon mindenki valamilyen módon elgondolkodik a szöveg, a korszak, az erkölcs, a kultúra és a mai színház kapcsán. A mai életünk kapcsán.

Valószínű, hogy a nézőinknek bizonyos dolgok hiányoznak majd. Néhány ismert jelenet, valami, amihez hozzászoktak, amiben ott a hagyománytisztelet. Vagy a sztereotípia. De ennek a darabnak áttetszőnek kell lennie. Tisztának. Pontosnak. Minden szempontból érthetőnek.

Minden emlékeket ébreszt. Az emlékezet - a lélek szülőhelye. Ez a gyermekkori haza nemcsak a darab témájaként van jelen. Minden a gyermekkorból ered. A hangok. Petya nevetése.”

Rimas Tuminas

Szereplők 

Rosztov család
Ilja Andrejevics Rosztov gróf: Andrej Iljin / Szergej Makoveckij
Natalja Rosztova grófnő, a felesége: Irina Kupcsenko / Jevgenyija Ivasova
Vera, a nagyobbik lányuk: Aszja Domszkaja/ Lada Csurovszkaja
Natasa, a kisebbik lányuk: Olga Lerman / Kszenyija Trejszter
Nyikolaj, a fiuk: Jurij Cokurov
Szonya, az unokahúguk: Marija Volkova / Irina Szmirnova 

Bolkonszkij család
Nyikolaj Andrejevics Bolkonszkij herceg: Jevgenyij Knyazev / Viktor Szuhorukov
Andrej, a fia: Jan Gaharmanov / Viktor Dobronravov / Jurij Poljak
Marja, a lánya: Jekatyerina Kramzina / Polina Csernisova
Liza, Andrej herceg felesége: Marija Bergyinszkih / Marija Rivalj
M-lle Bourienne, Marja hercegnő társalkodónője: Adelina Gizatullina /Anasztaszia Zsdanova
Pjotr (Pierre) Kirillovics Bezuhov gróf: Pavel Popov / Gyenyisz Szamojlov, Oroszország Nemzeti művésze 

Kuragin család
Vaszilij Szergejevics Kuragin herceg: Vlagyimir Szimonov / Jurij Slikov
Elen, a lánya: Anna Antonova / Jana Szobolevszkaja
Anatol, a fia: Vlagyimir Logvinov 

Drubeckij család
Anna Mihajlovna Drubeckaja hercegnő: Marina Jeszipenko /Marija Sasztyina
Borisz, a fia: Nyikolaj Romanovszkij
Marja Ignatyevna Peronszkaja: Ljudmila Makszakova/ Jelena Ivocskina
Marja Dmitrijevna Ahroszimova: Olga Tumajkina / Olga Csipovszkaja
Anna Pavlovna Scherer: Anna Dubrovszkaja / Julija Rutberg
Vicomte Mortemart: Oleg Makarov
Marja Lvovna Karagina: Olga Gavriljuk / Irina Dimcsenko
Vándor: Artyom Parhomenko

 

Díszlettervező: Adomas Jacovskis
Jelmeztervező: Marija Danyilova
Zeneszerző: Giedrius Puskunigis
Koreográfus: Angelika Holina
Fénytervező: Alekszandr Matvejev, Damir Iszmagilov közreműködésével

L. Ny. Tolsztoj regényének szövegét színpadra alkalmazta: Maria Peters
Irodalmi konzultáns: Jelena Knyazeva
Rendezőasszisztensek: Eldar Tramov, Gulnaz Balpeiszova
Művészi beszédtanár: Vera Kamisnyikova
Sminktervező: Olga Kaljavina
Hangmérnök: Ruszlan Knusevickij
Ügyelők: Natalja Menysikova, Irina Gromova

Az előadásban elhangzik P. I. Csajkovszkij „Kerub- ének” c. műve, L. Cherubini és F. Chopin zenéje, valamint a „Te vagy az én Anyám, Égi királynő” ima

Az előadás partitúrájának szövetébe a zeneszerző, Giedrius Puskunigis belekomponált egy részletet abból a zenéből, amit Faustas Latenas írt Rimas Tuminas legendás előadásához, a „Cseresznyéskert”-hez (1990), tiszteletadásként a Maestro emléke előtt 

A bemutató 2021. november 8-án, a Jevgenyij Vahtangov Színház 100 éves jubileumára készült

Rendező
NSZ
Nagyszínpad
Rimas Tuminas

Rimas Tuminas

1952 - 2024

Litván rendező, a kortárs litván és orosz színházi élet egyik legjelentősebb alkotója. Litvániában született 1952-ben. 1970 és 1974 között a Litván Állami Konzervatóriumban tanult, 1978-ban diplomázott a moszkvai Állami Színházművészeti Főiskola rendező szakán. 1979 és 1990 között a Litván Állami Dráma Színház (1998-tól Litván Nemzeti Színház) rendezője, 1994-től 1999-ig főrendezője. 1990-ben megalapítja a Vilniusi Kis Színházat (Valstybinis Vilniaus Mažasis teatras), amelynek haláláig ő volt a művészeti vezetője. Számos előadást rendezett.
1979-től a Litván Állami Konzervatórium (jelenleg Litván Zeneakadémia) színész-rendező karának tanára, 1998-től docense. 2007-től a moszkvai Vahtangov Színház művészeti vezetője volt. Irányításával a színház új lendületet kapott, melynek hatására az intézmény az orosz színházi élet egyik kiemelkedő kulturális intézményévé vált. 2012-ben megnyitotta a Vahtangov Színház Első Stúdióját, ahol tehetséges fiatal rendezőket tanított. Rendezett operát is a moszkvai Nagy (Bolsoj) Színházban.

Néhány, a Vahtangov Színház számára színpadra állított emlékezetes előadása: Csehov: Ványa bácsi; Lermontov: Álarcosbál; Gerald Sibleyras: Szél a nyárfásban; Menedék (több szerző művei alapján); Puskin: Anyegin; Grigorij Kanovics: Mosolyogj ránk, Uram; Thomas Bernhard: Minetti; Szophoklész: Oidipusz király. Rimas Tuminas a Vahtangov Színház legjobb előadásait az egész világnak megmutatta európai, amerikai és ázsiai körutakon, színháza pedig folyamatosan fogadott kiemelkedő tehetségű orosz és külföldi rendezőket és színészeket.

Számos díja és kitüntetése közül a legfontosabbak: Litvánia Nemzeti díja, az Orosz Föderáció Állami díja, Arany Maszk-díj, Sztanyiszlavszkij-díj, „Kristály Turandot”-díj, „Sirály”-díj.

Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére
Albánia, Belgium, Bulgária, Franciaország, Georgia, Görögország, Izrael, Japán, Kína, Lengyelország, Magyarország, Macedónia, Mexikó, Mongólia, Olaszország, Oroszország Románia, Szlovákia, Szerbia, Törökország