BAKKHÁNSNŐK | Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

Euripidész

BAKKHÁNSNŐK 16

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Theodórosz Terzopulosz

A MITEM-en angol felirattal

1 óra 30 perc, szünet nélkül.

Dionüszosz, a bor és mámor istene visszatér Thébába, hogy bosszút álljon Pentheusz királyon, aki nem hajlandó elismerni az ő isteni természetét. Dionüszosz őrjöngő bakkhánsnőkké változtatja a város előkelő asszonyait. (Ezek elnevezése Dionüszosz latin nevéből Bacchusból származik, az ő szolgáit nevezik bakkhánsnőknek). A nők végül Kitherón hegyére vonulnak, köztük van Agaué is, a király anyja, aki tébolyultságában saját fiát szaggatja szét.

A Bakkhánsnők című előadásunkban elhangzanak görög kifejezések, görög mondatok. Természetesen az előadás magyar nyelvű, de, látni és hallani fogják, hogy Theodórosz Terzopulosz rendezésében nagyon is helye van a görög megszólalásoknak. Gondolkodtunk, és úgy döntöttünk, hogy a befogadás teljes élményét érdemes segítenünk ezzel a "zsebszótárral". Itt kérünk elnézést mindazoktól, akik beszélnek görögül, mi több, ismerik Euripidész nyelvét is. Nekik az alábbiak feleslegesek. Mindenki más - remélhetően - örömmel fogadja a magyar, fonetikusan átírt kifejezéseket és jelentésüket.
Kezdjük a leggyakrabban elhangzó mondattal:
Ite vakhe, ite vakhe – Gyerünk Bakkhánsok

Kattintson ide a további kifejezések megismeréséért!

– Dionüszosz és Pentheusz konfliktusa – az ösztön és a logika konfliktusa. Amikor egyik sem képes mértéket tartani, az kegyetlen következményekkel jár az emberre nézve – mondja Euripidész Bakkhánsnők című drámájáról az előadás rendezője Theodórosz Terzopulosz. –Talán ez a legmélyebb valamennyi görög tragédia közül. Egy igen fontos ontológiai kérdést tesz fel – mi is az ember?

Az antik görög drámaírás kiemelkedő szerzőjének, az i. e. 5. században élt Euripidésznek egyik utolsó műve a Bakkhánsnők, melyet csak halála után mutattak be az athéni drámaversenyen saját fia előadásában, és ezzel el is nyerte az első díjat. A későbbi korokban számos vitatott értelmezés, feldolgozás készült belőle, ám egyértelműen a klasszikus görög kor egyik legismertebb alkotása: a görög tragédia forrását jelentő Dionüszosz-kultusz egyetlen színpadi emléke. Wolfgang Goethe szerint Euripidész legjobb műve.

A görög Theodórosz Terzopulosz a világszínház egyik nagy mestere. Négy évtizedes munkásságát a Bakkhánsnőkkel kezdte, mikor megalapította Attis elnevezésű, újító, kísérletező társulatát, és azóta is az antik görög színház mai megszólaltatásának lehetőségeit kutatja. A színházról és a színészképzés munkamódszeréről megjelentetett Dionüszosz visszatérése című könyvét tucatnyi nyelvre lefordították. Kezdeményezésére, és több kiváló színházi alkotó (köztük Robert Wilson, Heiner Müller, Jurij Ljubimov, Tadashi Suzuki) részvételével indult útjára 1996-ban a kortárs színházi fesztiválélet egyik legnagyobb formátumú rendezvénye, a Színházi Olimpia, amelynek a tervek szerint 2023-ban Magyarország ad majd otthont.

Devecseri Gábor fordítása nyomán a szövegkönyvet írta Kozma András

Dionüszosz

Bordás Roland

Pentheusz

Herczegh Péter

Agaué

Szűcs Nelli

Kadmosz, Thébai királya

Schnell Ádám

Teiresziasz

Szarvas József

Első Hírnök (pásztor)

Kovács S. József

Második hírnök (testőr)

Varga József

Kórus, Asszonyok a palotából, Siratóasszonyok:
a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti karának színészhallgatói;

Battai Lili Lujza, Bognár Bence János, Duma Kata, Ionescu Raul Gabriel, Jakab Tamás, Juhász Péter, Kerék Benjámin Dominik, Kiss Anna Gizella, Krauter Dávid Róbert, Mikita Dorka Júlia, Polyák Anita, Puskás Balázs Ákos, Russa Karina, Séra Dániel, Sipos Ilka, Wettstein Márk, Winkler Tamás Ábel.

Díszlet- és jelmeztervező

Theodórosz Terzopulosz

Zeneszerző

Panayiotisz Velianitisz

A rendező munkatársa

Szavvasz Sztrumposz

Dramaturg

Kozma András

Tolmács

Panagiota Lotsou

Ügyelő

Lencsés István

Ködmen Krisztián

Súgó

Sütő Anikó

Rendezőasszisztens

Vida Gábor

Rendező

Theodórosz Terzopulosz

Gobbi Hilda Színpad

Theodórosz Terzopulosz

Theodórosz Terzopulosz a görög Makríjalosz faluban született. 1985-ben alapította az Attisz Színházi Társulatot Delphiben. Rendezői repertoárja felöleli az ókori tragédiákat, operákat és a legjelentősebb modernkori darabokat, előadásait Görögországban és a világ híres színházaiban játsszák. Rendezései 37 év alatt több mint 2200 előadást értek meg világszerte. A klasszikus görög tragédia Terzopulosz általi megközelítése és értelmezése a színiakadémiák és ókortudományi tanszékek kötelező tananyaga. Workshopokat és előadásokat tart módszeréről, miközben számos akadémia és egyetem professor emeritusa.

2013 óta évente megrendezi a „Dionüszosz visszatérése – Theodórosz Terzopulosz módszere” elnevezésű nemzetközi nyári akadémiáját fiatal művészek számára. Számos nemzetközi színházi díj tulajdonosa. Módszeréről és az Attisz Színházról több nyelven jelentek meg könyvek, többek között a nevével fémjelzett technikát bemutató Dionüszosz visszatérése című kötet.

Olyan színházi intézményekben vállalt vezetői tisztséget, mint az Észak-görögországi Állami Színház Drámaiskolája (igazgatója: 1981–1983); az Antik Drámáról Nemzetközi Találkozók – Delphi (művészeti vezetője: 1985–1988, 1995–2004); a Mediterrán Színház Nemzetközi Intézet (alapító tagja 1990 óta); a Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottsága (alapítója és elnöke 1995 óta); az Antik Dráma Nemzetközi Találkozó – Sikyona (alapítója és művészeti igazgatója 2005 óta).

Fotó: Johanna Weber

Galéria