KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓK

A MITEM-előadásokat követően találkozhatnak a produkciók alkotóival, mely által mélyebb bepillantást nyerhetnek egy-egy előadás születésébe, és egyúttal lehetőség adódik, hogy megoszthassuk egymással és az alkotókkal a gondolatainkat, élményeinket, valamint föltegyük a látottakkal kapcsolatos kérdéseinket.

 

Biztosítsa helyét a 2024-es MITEM előadásaira - vásároljon MITEM bérletet! 

Vissza az előadásokhoz

Madách Imre

Az ember tragédiája

Az ember tragédiája

Csiky Gergely Állami Magyar Színház – Temesvár, Románia

Rendező: Silviu Purcărete

Magyar nyelven angol felirattal.

1 óra 50 perc, szünet nélkül.

„A gép forog, az alkotó pihen”. A szállóigévé vált, klasszikus verssor a modernitás koncentrált gondolatát ragadja meg: a Teremtő belehelyezte a világot, és benne az embert, az Időbe; majd magára is hagyta az egész Univerzumot, hogy lebegjen a jelentés nélküli, közönyös űrben. Madách Imre azonban nem áll meg ennél a mechanikus és mára már mélységesen depresszívnek ható világképnél, ő a történelmet sátáni rémálomnak tekinti, amelyet Ádám álmodik, nekünk és velünk. Mindhiába áll ellen Lucifer, mégis a Megváltás ígérete ad értelmet a küzdésnek és a létezésbe vetett emberi bizalomnak. Éva a megígért Messiást hordja a szíve alatt, a Szeretet gyermekét, aki az ellenségképzés és szembenállás dialektikája helyett az elfogadás, azaz az emberi közösség lehetőségét és fölemelő feladatát hirdeti.

Silviu Purcărete színházában a Gyermek mindig jelen van, ha nem is jön be a színpadra: halljuk az énekhangját, a jelenetek mélyén az ő tiszta arca ragyog, az ő törékenysége és örök veszélyeztetettsége ad értelmet önmagunk megismerésének. Kivételes színházi laboratórium ez, amelyben a precizitás igénye nem az ítélkezés alkotói felsőbbrendűségéből fakad, hanem bizony szeretetből, együttérzésből és az egymással való közelség és közösség öröméből.

Purcărete összetéveszthetetlen humora, legendás kedvessége és szerénysége Az ember tragédiáját is váratlan közelségbe hozza: a nehéznek tűnő, 19. századi nagy madáchi költészet élővé és befogadhatóvá válik, elvont filozófiája-teológiája meg bizony átélhetővé. odahajol a nagy klasszikushoz, elmélyült dialógust folytat vele és meghívja őt, legyen a vendégünk ebben az ellenmondásokkal, félelmekkel és szorongásokkal, sőt már nem is leplezett kétségbeesésekkel terhes korunkba.

Aligha láthattunk még egy ennyire közvetlen Tragédiát: kivételes, kultúrtörténeti pillanattal van dolgunk, nem kétséges. Együtt örül az örülőkkel Madách Imre is, látva, hogy műve semmit nem kopott: az eltelt idő csak fontosabbá és megkerülhetetlenebbé tette.

Színészek /Actors: 

Aszalos Géza, Balázs Attila, Bandi András Zsolt, Borbély B. Emília, Csata Zsolt, Éder Enikő, Kiss Attila, Kocsárdi Levente, Lanstyák Ildikó, Lőrincz Rita, Lukács-György Szilárd, Magyari Etelka, Mátyás Zsolt Imre, Mihály Csongor, Molnos András Csaba, Szász Enikő, Tokai Andrea, Vadász Bernadett, Vajda Boróka, Vass Richárd, Tar Mónika

 

Díszlet- és jelmeztervező / Stage and costume designer: Dragoș Buhagiar
Zeneszerző / Composer: Vasile Șirli
Dramaturg / Dramaturge: Visky András
Szövegváltozat / Text version by: Silviu Purcărete, Visky András
Rendezőasszisztens / Director’s assistant: Ilir Dragovoja
A zeneszerző asszisztense / Composer’s assistant: Éder Enikő
Hangmérnök / Sound engineer: Bayer Sebastian

NSZ
Nagyszínpad
Silviu Purcărete

Silviu Purcărete

Silviu Purcărete 1950-ben született Bukarestben, és ugyanitt szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Dolgozott Piatra Neamţ-on, Konstancán, Bukarestben, 1988 óta pedig a craiovai Nemzeti Színházban. 2007-ben a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színházban színre vitte Goethe Faustját, amellyel 2009-ben nagy sikert aratott az Edinburgh-i Fesztiválon.

Anglia, Ausztria, Franciaország, Norvégia, Portugália, Magyarország különböző színházaiban rendezett, valamint Bonn, Cardiff, Bécs és Essen operházaiban. 1996-ban vezetője lett Limoges-i Színházi Központnak, ahol számos előadást rendezett, és színházi akadémiát alapított fiatal színészek számára. Megkapta a Románia Csillaga érdemrendet, Franciaországban pedig a Művészeti és Irodalmi Rend Lovagi fokozatával tüntették ki. Munkásságát számos díjjal ismerték el: a Kritikusok díja és a Hamanda Alapítvány különdíja (Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál, 1991), a Legjobb Külföldi Előadás díja (Montréal, 1993), a Peter Brook Golden Globe Díj a legjobb színházi rendezésért (1995), a Kritikusok díja (Dublini Színházi Fesztivál, 1996), a Zsűri különdíja (Gdanski Shakespeare Fesztivál, 2006), az UNITER legjobb rendezés díja (1993, 2005), valamint az az UNITER Különdíja (1997, majd 2010-ben közösen a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színház társulatával, amellyel a Faustot létrehozta).

Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére

Baskír Köztársaság, Belgium, Bulgária, Georgia, Görögország, Izrael, Luxemburg, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, Törökország