Vissza az előadásokhoz

Euripidész

A trójai nők (Gdansk) 18

A trójai nők (Gdansk)

Wybrzeże Színház, Gdansk, Lengyelország

Rendező: Jan Klata

Lengyel nyelven magyar és angol felirattal

2 óra 30 perc, 1 szünettel.

Euripidész A trójai nőkben megmutatta nekünk, amit Homérosz nem mesélt el az Iliászban. Milyen volt a Trója eleste utáni másnap reggel? Hogyan süllyedtek a királyi családhoz tartozásukra büszke nők az emberi létezés legaljára? Hogyan viszonyulnak a hellén magas kultúrát képviselő hódítókhoz, akik az ártatlanok és védtelenek legyilkolásával barbárokká váltak maguk is?  Az előadás létrehozása során a szerzők megkísérelték bemutatni, hogyan érlelődik az áldozatokban az elkövetőkkel szembeni bosszú. A trójai nőket a háttérben zajló peloponnészoszi háború idején írta Euripidész, nyíltan bírálva benne az athéniak birodalmi törekvéseit. Szerette volna megértetni velük, hogy egy fegyveres konfliktusban nincsenek győztesek és vesztesek. Homérosz eposzában a görögök, akárcsak Euripidész athéni kortársai, legyőzhetetlennek hitték magukat, ez okozta a vesztüket.

 

 

Színészek

Dorota Kolak –Hekabé
Jacek Labijak – Poszeidón
Sylwia Góra-Weber – Athéna
Piotr Biedroń - Polüdórosz árnya
Magdalena Boć – Akantha
Sylwia Góra-Weber – Apollonia
Agata Bykowska – Enyo
Małgorzata Brajner – Sophia
Cezary Rybiński –Talthübiosz
Małgorzata Gorol – Kaszandra
Magdalena Gorzelańczyk – Polyxena
Michał Kowalski – Odüsszeusz
Antoni Łaciński/Marcel Pawłowski –Asztüanax
Katarzyna Dałek – Andromaché
Michał Jaros –Neoptolemus
Grzegorz Gzyl – Meneláosz
Katarzyna Figura – Helené
Robert Ninkiewicz – Agamennón
Krzysztof Matuszewski – Polümésztor
Jacek Labijak – Theoklümenosz

 

Díszlet- és jelmeztervező: Mirek Kaczmarek
Koreográfus: Maćko Prusak
Dramaturg: Olga Śmiechowicz
Zeneszerző: Michał Nihil Kuźniak

Rendező
NSZ
Nagyszínpad
Jan Klata

Jan Klata

Jan Klata Varsóban, majd a krakkói PWST-n tanult színházrendezést. Pályáját Jerzy Grzegorzewski, Jerzy Jarocki és Krystian Lupa asszisztenseként kezdte. A diploma megszerzése után szövegíróként, zenei újságíróként és egy televíziós talkshow rendezőjeként dolgozott. Első hivatásos rendezése Nyikolaj Gogol Revizora volt a wałbrzychi Jerzy Szaniawski Drámai Színház számára (2003). Klata egy hónappal később már saját drámáját, a Grejprut mosolyát vitte színre a wrocławi Lengyel Színházban. 2004-ben a Wybrzeże Színház számára készült H. William Shakespeare's Hamletje alapján című előadásának nagyszabású premierjét láthatta a Gdański Hajógyár közönsége. A rendező ettől kezdve folyamatosan Lengyelország legérdekesebb színházi műhelyeiben, többek között a TR Varsó, a krakkói Stary Nemzeti Színház, a wrocławi Lengyel Színház és a bydgoszczi Lengyel Színház színpadán alkot. 2006-ban elnyerte a Polityka hetilap Útlevél Díját színház kategóriában a klasszikusok újszerű értelmezéséért, valamint a nemzeti mítoszok szenvedélyes és kitartó vizsgálatáért, a lengyel valóság diagnosztizálásáért. A Danton-ügy (Wrocławi Lengyel Színház, 2008) nemcsak az általános elismerést hozta el Klata számára, hanem a Konrad Swinarski Díjat, valamint a katowicei Értelmezések Fesztivál Laur Konrada Díját, majd a 2008-as Divina Commedia Fesztiválon a legjobb rendezőnek járó díjat is megkapta érte. 2009-ben a Négy Kultúra Párbeszéde Fesztivál megbízásából Az ígéret földje című, Władysław Reymont regénye alapján készült kortárs darabot vitte színre. Klata 2013-től 2017-ig a krakkói Stary Nemzeti Színház igazgatója volt, ott rendezte a Palmer Eldritch három stigmáját (2006), az Oresteiát (2007), a Henryk Sienkiewicz regénye alapján készült Trilógiát (2009), az Orgaz gróf esküvőjét (2010), a Damaszkusz felé című előadást (2013), az Übü királyt (2014), a Lear királyt (2014), A nép ellenségét (2015) és Az esküvőt (2017).

Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére
Albánia, Belgium, Bulgária, Franciaország, Georgia, Görögország, Izrael, Japán, Kína, Lengyelország, Magyarország, Macedónia, Mexikó, Mongólia, Olaszország, Oroszország Románia, Szlovákia, Szerbia, Törökország