Vissza az előadásokhoz

Euripidész

A trójai nők

A trójai nők

SCOT - Suzuki Társulat, Toga, Japán

Rendező: Suzuki Tadashi

Japán nyelven magyar és angol felirattal

1 óra 10 perc, szünet nélkül.

Az előadás egy magányos idős asszony alakja köré épül, aki egyedül ül a temetőben, pár pillanattal a halála előtt, és visszagondol a háborúban legyilkolt családok nyomorúságos sorsára. Felidézi gyászos tragédiájukat, amely A trójai nők tragédiájának formájában jelenik meg a színpadon. A jelenben ezért csak a nyitó jelenet játszódik, melyben az idős asszony elpanaszolja sanyarú sorsát az isteneknek, valamint a záró kép, amelyben egy batyuból sorra előszedi megmaradt háztartási eszközeit. Ezekben a jelenetekben is Euripidész Trójai nők című drámájának szövegét mondja.

Suzuki Tadashi: Miért rendeztem meg a Trójai nőket?

A legtöbb görög tragédiától eltérően a Trójai nők furcsa módon cselekményhiányos. A legfontosabb drámai esemény, Trója eleste jóval a darab kezdete előtt következett be. A jelenetekben alig látunk többet, mint hogy a vár romjainál gyülekező életben maradt trójai nők várják az őket rabszolgasorba szállító görög hajókat. Miközben elképzelik a rájuk váró nyomorúságos sorsot, a darab cselekménye mindössze az ő elnyújtott kesergésükből áll. Ezért állítják egyes kritikusok, hogy noha a mű „dráma”, valójában nincs benne semmi „drámai”. Én viszont színházi alkotóként azt gondolom, hogy mi sem lehetne drámaibb, mint a kényszerű várakozás a kiszámíthatatlan és elkerülhetetlen nyomorúságra. Úgy vélem, hogy japánként sokan éltük meg hasonló érzelmi állapotban a második világháború elvesztését. Ilyesmiken töprengve választottam végül ezt a szöveget. A háborús romok között tengődő japán túlélőkkel előadva, az ő sokrétű színpadi jelenlétükkel szerettem volna felidézni A trójai nők szenvedéseit. Reményeim szerint ezzel a kettős megvilágítással sikerül érzékeltetnem, hogy emberi szenvedésünk tértől és időtől függetlenül közös Japánban és Nyugaton.

Támogató: a Japán Kormány Kulturális Ügyek Ügynöksége
 

 

Színészek

Isten szobra: Fujimoto Yasuhiro

Öregasszony/Hekabé/Kasszandra: Saito Maki

Virágárus lány/Andromaché: Sato-Johnson Aki

Szamurájok/görög katonák: Takemori Yoichi, Ueta Daisuke, Ishikawa Haruo

Öreg férfiak és nők/Trójaiak: Kito Risa, Hirano Yuichiro, Iizuka Yuki, Shin Marie,
Ogawa Atsuko

Tolószékes férfi: Kato Masaharu

Rendező, díszlet- és jelmeztervező
NSZ
Nagyszínpad
Suzuki Tadashi

Suzuki Tadashi

Suzuki Tadashi a Togai Szuzuki Színház (Suzuki Company of Toga, SCOT) alapítója, igazgatója és rendezője. Toga hegyvidéki falu Tojama prefektúrában. Szuzuki Tadasi egyben az első japán nemzetközi színházi fesztivál (Toga Fesztivál) szervezője, valamint a Szuzuki-módszer megalkotója a színészképzésben.

Elméletét számos könyvben fejtette ki. Írásai angol nyelven a New York-i Theatre Communications Group kiadásában jelentek meg gyűjteményes formában, „The Way of Acting” és „Culture is the Body” címmel. Világszerte számos színművészeti iskolában és színházban, többek között a New York-i The Juilliard School-ban, a pekingi Központi Dráma Akadémián és a moszkvai Művész Színházban is bemutatta már színészképzési módszerét. A Cambridge University Press „The Theatre of Suzuki Tadashi” címmel adott ki róla monográfiát a 20. század vezető színházrendezőit bemutató Directors in Perspective sorozatban. Ebben többek között olyan nagy nevű alkotók kötetei mellett szerepel, mint Meyerhold, Brecht, Strehler, Peter Brook, Robert Wilson. Togában a világ egyik legnagyobb színházi központját hozta létre. A hat színházból, próbatermekből, irodákból, lakásokból, éttermekből stb. álló létesítményt a gyönyörű togai táj öleli körül. Suzuki többnyelvű, multikulturális előadásokat állít színpadra, fesztiválszervezőként a világ minden tájáról összehozza a közös színházi törekvések képviselőit, radikálisan teszi fel napjaink alapkérdéseit.

Vissza az előadásokhoz Oldal tetejére
Albánia, Belgium, Bulgária, Franciaország, Georgia, Görögország, Izrael, Japán, Kína, Lengyelország, Magyarország, Macedónia, Mexikó, Mongólia, Olaszország, Oroszország Románia, Szlovákia, Szerbia, Törökország