Vissza az előadásokhoz

Örkény István

TÓTÉK

A Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház előadása

TÓTÉK

Ukrajna • Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, Beregszász  

Rendező: Vidnyánszky Attila

2 óra 30 perc, 1 szünettel.

A kiszolgáltatottak tragikomédiája

A háború tombolása közepette az idilli Mátraszentannán élő Tót családhoz egy nap beállít az orosz fronton harcoló fiuk parancsnoka. Az őrnagy idegzetét súlyosan megrongálták a harctéri hónapok, ezért Tótéknál töltené két hetes szabadságát. Ám hogy addig se tétlenkedjenek, dobozolásra kényszeríti a családot. És Tóték éjjel-nappal dobozolnak, hogy a vendég kedvében járjanak. Abban reménykednek, hogy a fiuk az őrnagy jóindulatának köszönhetően kedvezményekben részesül a fronton. Tóték egyre fogyó lelkesedéssel dobozolnak, végül megölik az őrnagyot, nem is sejtve, hogy áldozatuk is, a gyilkosság is teljesen hiábavaló – és abszurd. A falu postása ugyanis nem kézbesíti ki a rossz hírt közlő leveleket, így azt sem, amiben a Tót fiú halálhíre áll.

„1943. január 13-án a Don-kanyarban elkezdett lefelé görögni az a szikla, amellyel a magyar  hadsereg sziszüphoszi sorsa elvégeztetett. Egy barátom, Cseres Tibor, aki ugyanezt megélte, kifejtette egyszer, hogy ezt a háborút magyar írónak lehetetlen megírnia. Ebbe a gondolatba nem tudtam beletörődni. Hatvanezer ember fagyott meg ott, abban az aknatűzben, a jeges szélben, a hóban. Az, hogy én élek, a valószínűségnek egészen kicsike töredéke csak. Talán ezért van az, hogy az ő telük, az ő sorsuk azóta sem hagyott megnyugodni. 

A Tóték nem róluk szól, vagy nemcsak róluk, sőt, talán egészen másról, de én írás közben mindig rájuk gondoltam. A legtöbben ülve fagytak meg, s ahogy ott ültek, márványban fagyott arccal, még most is hátamban érzem a tekintetüket" – írja Örkény a Tóték előszavában. 
Ez az a gondolat, ami a beregszászi előadásnak is kiindulópontja. Egyben ez teszi különlegessé is Vidnyánszky Attila rendezését, amely nem egy valamikori háborúról, vagy általában a háborúról szól, hanem konkrétan a második világégést idézi meg – Örkény szellemében. Ez teszi hitelessé a történetet – véli a rendező, aki a téboly ívét egészen a jelenkorig rajzolja meg: a háborús katonadalok után kommunista indulók szólnak, majd a Dallas című amerikai sorozat szignálja utal arra, hogy a pusztítás korokon átível. Csak az eszközök és módszerek változnak.
– A ma problémái nagyrészt ugyanazok, mint a Tóték keletkezésének idején voltak, és Örkény alapkérdéseket boncolgat. Az emberi természet nem változik, és az a viszonyrendszer, amit a darab felvázol, abszolút átültethető a mába. Ez a nagy művek, a klasszikusok sajátja – mondja Vidnyánszky Attila. 
„Nem csak a hivatali főnöknek, vagy a művezetőknek akadnak alárendeltjei, hiszen hatalmi struktúra a család is, az óvoda meg az iskola is. Sőt még a legelesettebb, legkifosztottabb ember is fogja egy csücskét az uralkodásnak, ha egyebe nem maradt, legalább egy öleb vagy kanárimadár a kiszolgáltatottja. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben zsarnokok és áldozatok... hitem szerint az őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat" – írta Örkény, aki a drámáját a „kiszolgáltatottak tragikomédiájának” tartotta. 
A Tóték a beregszászi Ilyés Gyula Magyar Nemzeti Színház emblematikus előadása. Sokak szerint az őrnagyot alakító Trill Zsolt alakítása minden túlzás nélkül vetekszik Latinovits Zoltánéval, aki az 1967-es ősbemutató és a Fábri Zoltán által rendezett legendás film főszereplője volt. A IX. Pécsi Országos Színházi Találkozón Trill Zsolt kapta a MASZK  színész-zsűrijétől a legjobb férfi alakítás díját az Őrnagy megformálásáért.
Őrnagy
Tótné
Ágika

Polyák Anita e.h.

Postás
Tomaji plébános

Sőtér István

Cipriáni professzor

Ferenci Attila

Gizi Gézáné

Béres Ildikó

A lajt tulajdonosa
Lőrincke

Szabó Imre

Elegáns őrnagy

Ivaskovics Viktor

Valamint jelentős történelmi figurák

Kristán Attila

Gál Natália

Orosz Melinda

Vass Magdolna

Orosz Ibolya

Jelmeztervező

V. Csolti Klára

Dramaturg
GH
Gobbi Hilda Színpad
Vidnyánszky Attila

Vidnyánszky Attila

Magyar színház- és operarendező, tanár.

1964-ben született az ukrajnai Beregszászon. 

Magyar szakon végezett az Ungvári Állami Egyetemen (1985). Két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházi rendezői diplomát szerzett.

1993-ban megalapította saját társulatát, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat, amelynek máig főrendezője. 

2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója volt. 

2013 óta a Nemzeti Színház főigazgatója. 2014-ben megalapította a Nemzeti Színház MITEM fesztiválját (Madách International Theatre Meeting).

2023-tól a Színház Olimpia Nemzetközi Bizottságának tagja, a 2023-as budapesti Színházi Olimpia művészeti vezetője.

Rendezett a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), az Alekszandrinszkij Színházban (Szentpétervár) és a Magyar Állami Operaházban is.

Előadásaival bejárta Európát Stockholmtól Moszkván át Tbilisziig, Strasbourgtól Nancyn át Kijevig. 

Számos kitüntetés birtokosa, többek között Ukrajna Érdemes Művésze (2002), Mejerhold-díj (2009, Moszkva), Kossuth-díj (2011).

Filmjei: Liberté 56, Szarvassá változott fiú.

Színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Kaposvári Egyetemen. 2020 óta rendezőosztályt vezet a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2010 és 2013 között az EMMI minisztere mellett működő Színházművészeti Bizottság elnökeként is tevékenykedett. 2020-tól a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke.

2023. szeptember 18-án, a Sota Rusztaveli Grúz Állami Színház- és Színművészeti Egyetem díszdoktorává avatták.

Oldal tetejére

Algéria, Anglia, Belgium, Franciaország, Görögország, Grúzia, India, Japán, Kína, Lengyelország, Magyarország, Mexikó, Németország, Olaszország, Románia, Szerbia, Ukrajna