A trójai nők (Gdansk) | Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

Euripidész

A trójai nők (Gdansk) 18

Wybrzeże Színház, Gdansk, Lengyelország

Rendező: Jan Klata

Lengyel nyelven magyar és angol felirattal

2 óra 30 perc, 1 szünettel.

Euripidész A trójai nőkben megmutatta nekünk, amit Homérosz nem mesélt el az Iliászban. Milyen volt a Trója eleste utáni másnap reggel? Hogyan süllyedtek a királyi családhoz tartozásukra büszke nők az emberi létezés legaljára? Hogyan viszonyulnak a hellén magas kultúrát képviselő hódítókhoz, akik az ártatlanok és védtelenek legyilkolásával barbárokká váltak maguk is? Az előadás létrehozása során a szerzők megkísérelték bemutatni, hogyan érlelődik az áldozatokban az elkövetőkkel szembeni bosszú. A trójai nőket a háttérben zajló peloponnészoszi háború idején írta Euripidész, nyíltan bírálva benne az athéniak birodalmi törekvéseit. Szerette volna megértetni velük, hogy egy fegyveres konfliktusban nincsenek győztesek és vesztesek. Homérosz eposzában a görögök, akárcsak Euripidész athéni kortársai, legyőzhetetlennek hitték magukat, ez okozta a vesztüket.

Színészek

Dorota Kolak –Hekabé
Jacek Labijak – Poszeidón
Sylwia Góra-Weber – Athéna
Piotr Biedroń - Polüdórosz árnya
Magdalena Boć – Akantha
Sylwia Góra-Weber – Apollonia
Agata Bykowska – Enyo
Małgorzata Brajner – Sophia
Cezary Rybiński –Talthübiosz
Małgorzata Gorol – Kaszandra
Magdalena Gorzelańczyk – Polyxena
Michał Kowalski – Odüsszeusz
Antoni Łaciński/Marcel Pawłowski –Asztüanax
Katarzyna Dałek – Andromaché
Michał Jaros –Neoptolemus
Grzegorz Gzyl – Meneláosz
Katarzyna Figura – Helené
Robert Ninkiewicz – Agamennón
Krzysztof Matuszewski – Polümésztor
Jacek Labijak – Theoklümenosz

Díszlet- és jelmeztervező: Mirek Kaczmarek
Koreográfus: Maćko Prusak
Dramaturg: Olga Śmiechowicz
Zeneszerző: Michał Nihil Kuźniak

Rendező

Jan Klata

NSZ

Nagyszínpad

Jan Klata

Jan Klata Varsóban, majd a krakkói PWST-n tanult színházrendezést. Pályáját Jerzy Grzegorzewski, Jerzy Jarocki és Krystian Lupa asszisztenseként kezdte. A diploma megszerzése után szövegíróként, zenei újságíróként és egy televíziós talkshow rendezőjeként dolgozott. Első hivatásos rendezése Nyikolaj Gogol Revizora volt a wałbrzychi Jerzy Szaniawski Drámai Színház számára (2003). Klata egy hónappal később már saját drámáját, a Grejprut mosolyát vitte színre a wrocławi Lengyel Színházban. 2004-ben a Wybrzeże Színház számára készült H. William Shakespeare's Hamletje alapján című előadásának nagyszabású premierjét láthatta a Gdański Hajógyár közönsége. A rendező ettől kezdve folyamatosan Lengyelország legérdekesebb színházi műhelyeiben, többek között a TR Varsó, a krakkói Stary Nemzeti Színház, a wrocławi Lengyel Színház és a bydgoszczi Lengyel Színház színpadán alkot. 2006-ban elnyerte a Polityka hetilap Útlevél Díját színház kategóriában a klasszikusok újszerű értelmezéséért, valamint a nemzeti mítoszok szenvedélyes és kitartó vizsgálatáért, a lengyel valóság diagnosztizálásáért. A Danton-ügy (Wrocławi Lengyel Színház, 2008) nemcsak az általános elismerést hozta el Klata számára, hanem a Konrad Swinarski Díjat, valamint a katowicei Értelmezések Fesztivál Laur Konrada Díját, majd a 2008-as Divina Commedia Fesztiválon a legjobb rendezőnek járó díjat is megkapta érte. 2009-ben a Négy Kultúra Párbeszéde Fesztivál megbízásából Az ígéret földje című, Władysław Reymont regénye alapján készült kortárs darabot vitte színre. Klata 2013-től 2017-ig a krakkói Stary Nemzeti Színház igazgatója volt, ott rendezte a Palmer Eldritch három stigmáját (2006), az Oresteiát (2007), a Henryk Sienkiewicz regénye alapján készült Trilógiát (2009), az Orgaz gróf esküvőjét (2010), a Damaszkusz felé című előadást (2013), az Übü királyt (2014), a Lear királyt (2014), A nép ellenségét (2015) és Az esküvőt (2017).

Galéria