Vissza az előadásokhoz

Bertolt Brecht

A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR 14

Drámai példázat a jóságról

A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR

Magyarország • Nemzeti Színház, Budapest

Rendező: Avtandil Varszimasvili

Magyar nyelven, a MITEM-en angol felirattal.

3 óra 15 perc, 1 szünettel.

„Hogy minden azoké legyen itt,
akik bánni tudnak véle,
A gyermek az anya-szívűeké,
hogy fölnevelődjön…”

 

Bertolt Brecht egyik legismertebb drámája A kaukázusi krétakör, amelyet nem sokkal a II. világháború befejezése előtt, 1945-ben írt az Egyesült Államokban, bemutatója pedig az általa alapított Berliner Ensemble-ben volt 1954-ben. E művében mutatkozik meg legkézzelfoghatóbban a szerző „epikus színházról” vallott koncepciója, ami Brecht dramaturgiájának egyik alapvető jellemzője. A darab ihletforrása egy ősi kínai legenda, illetve Salamon király bibliai példázata, amelyben az anyaság eldöntéséhez az asszonyokat egy kegyetlennek tűnő rituális próbának vetik alá.

Brecht a polgárháború sújtotta Grúziába helyezi a cselekményt, melynek során az ország kormányzóját, Georgi Abasvilit a hatalomra törő Herceg megöleti, a várost pedig felgyújtják. A menekülő kormányzóné, Natella magára hagyja kisfiát, akit viszont a jószívű szolgálólány, Gruse Vacsnadze vesz magához. Innentől kezdve saját gyermekeként neveli odaadóan, vállalva minden nehézséget, és még azt is, hogy ezzel összetöri szerelme, Szimon Csacsava szívét. Azonban a háborút követően a kormányzóné visszatér, és önmagának követeli vér szerinti gyermekét. A feloldhatatlannak tűnő dilemma megoldását Azdakra, a közösség bírójára bízzák, aki egy ősi próbatétel, a „kaukázusi krétakör” segítségével igyekszik igazságot tenni a két asszony között.

Vajon mi az erősebb – a szeretet gyöngédsége vagy a vér szerinti kötelék joga? Lehet-e igazságot tenni a kétféle anyai szív között? Brecht népszerű darabja e fájdalmas erkölcsi kérdésekre keresi választ. 

„Bármely háborút, bármely veszteséget csakis a jóság által lehet helyrehozni”

– mondja az előadás rendezője, Avtandil Varszimasvili a grúz színházi élet kiemelkedő alakja, a Tbilisziben működő Gribojedov Állami Színház művészeti vezetője és a saját alapítású Liberty Theatre igazgatója. Emellett a Sota Rusztaveli Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakának tanszékvezetője, valamint több sikeres játék- és dokumentumfilm alkotója.

A magyar szöveget Nemes Nagy Ágnes és Garai Gábor fordításának felhasználásával írta Kozma András

Gruse Vacsnadze, konyhalány
Szimon Csacsava, a palotaőrség katonája
Azdak, a falu jegyzője
Georgi Abasvili, kormányzó
Natella, a kormányzó felesége
Bizergan Kazbeki / Gigi ügyvéd / Beteg
Lavrenti, Gruse bátyja / Öreg tejárus / Öreg paraszt / Fogadós
Salva, rendőr
Gruse „anyósa” / Idős feleség
Joszif, Gruse „férje” / Gogi, a kormányzó adjutánsa / Orvos / Katona / Menekült / Fiatal paraszt
Gazdag paraszt / Herceg / Idős férj
Arszen Kazbeki / Őrvezető / Menekült
Fafej, közkatona / Katona / Lovászfiú
Aniko, Lavrenti felesége / Dajka / Szakácsnő / Parasztasszony / Grúzia anyácska
Zsuzsuna / Fiatal lány / Parasztasszony / Tiktárnő
Katona / Fiatal paraszt
Díszlet- és jelmeztervező
Jelmeztervező asszisztens

Gyöngyösi Renáta

Zene

Gia Kancseli

és grúz népzene

Dramaturg
Súgó

Sütő Anikó

Ügyelő

Dobos Gábor

Géczy István

Ködmen Krisztián

Rendezőasszisztens

Kernács Péter

GH
Gobbi Hilda Színpad
Avtandil Varszimasvili

Avtandil Varszimasvili

Avtandil Varszimasvili (1959)

Az állami Gribojedov Akadémiai Színház és a Szabadság Színház művészeti igazgatója. Elnyerte a Grúz Állami Nemzeti Díjat, a Kote Marjanisvili Állami Színházi Nívódíjat, a „Zolotoj Vityaz" fesztivál nagydíját, valamint számos más nemzetközi színházi fesztivál díjának birtokosa. A Tbiliszi Színház- és Filmművészeti Egyetem rendes professzora, mesterkurzusokat tart rendezőknek Georgiában és más országokban. Több mint 100 előadást, egy filmet, 7 tévéfilmet, 14 dokumentumfilmet rendezett. Georgián kívül Olaszországban, Németországban, Oroszországban, Ukrajnában, Finnországban, Észtországban és Magyarországon is dolgozott.

Oldal tetejére