Vissza az előadásokhoz

Aiasz, az őrület 16

Szophoklész Aiasz című műve alapján készült színpadi kompozíció

Aiasz, az őrület

Attisz Színház – Athén, Görögország

Rendező: Theodórosz Terzopulosz

Görög nyelven magyar és angol felirattal.

55 perc, szünet nélkül.

A megalázott és feldühített Aiasz bosszút akar állni azokon, akik igazságtalanságukkal megsértették őt, amikor a görög bíróság téves ítélete szerint Akhilleusz fegyvereit odüsszeusznak, nem pedig neki adományozták. Athéné istennő ezért tébollyal sújtja őt. Aiasz őrületében a görög csordákra támad és mészárlásba kezd abban a tudatban, hogy azok ellenségei, az Atreidák. Tudatát visszanyerve ráeszmél tettére, majd szégyenében és megalázottságában öngyilkosságot követ el. Családja és a szalamiszi tengerészkar erőfeszítései ellenére Trója partjára megy egyedül, ahol saját kardjába dől. Miközben a család gyászol, az Atreida királyok, Menelaosz és Agamemnón megtiltják, hogy Aiasz testét a megfelelő módon eltemessék. odüsszeusz azonban közbelép, és meggyőzi őket a halott ellenségnek járó tiszteletről, illteve a tisztességes temetés engedélyezéséről.

Az Aiasz, az őrület című előadás az Attis Színházon belüli kutatómunka eredménye, amely Szophoklész Aiasz című tragédiájának néhány fő témáját járta körül. Ilyen például az árulás, a harag, az őrület, a bosszú, az öngyilkosság és a bűntudat – ez utóbbi hiánya megmutatkozik a mai világunkban.

Az előadásban nem kerül feldolgozásra a Szophoklész-tragédia teljes szövege, ehelyett azokra a részekre épül, amelyek az Aiasz által a jogtalan düh állapotában elkövetett gyilkosságokat mesélik el. A hírvivő ragyogó részletességgel írja le, amint Aiasz a haragtól és az őrülettől elvakulva elhagyja sátrát, lerohanja és lemészárolja az állatokat abban a hitben, hogy azok emberek. A hírnök elbeszélése felidézi a tiszteletreméltó hős képét, és előkészíti a vértől átitatott Aiasz belépését, miközben a kar kétségbeesett kérdéseken keresztül igyekszik megérteni a felfoghatatlant.

Az előadás egy tanulmány a háború okozta paranoiáról, az erőszakról és a vérről. Mindössze három színész játssza, akik háromszor megismétlik ugyanazt a néhány strófából álló szöveget. A szereplők leírják Aiasz bűntetteit, miközben azonosulnak vele. Megtestesítik cselekedeteit, végül pedig maguk is áldozatokká és tettesekké változnak, magukra öltve ugyanazt a gyilkos mániát, amely Aiaszt megszállta. A hírnök rávilágít a téveszmére, és meghozza a sötét jóslatot, miszerint „ez a nap halált és megsemmisülést hoz Aiasz számára”. Eközben a szatirikus dráma elemeit használva tárja elénk a bűnös éjszakát, amikor Aiasz lemészárolja az állatokat.

Színészek / Actors:

Tasos Dimas, Meletis Ilias, Savvas Stroumpos

 

Színpadi kompozíció, díszlet– és jelmeztervező: Theodoros Terzopoulos
Fények: Theodoros Terzopoulos, Konstantinos Bethanis
Technikai menedzser: Konstantinos Bethanis
Ügyelő: Charalampos Terzopoulos    
Színpadi asszisztens: Dimitris Terzopoulos     
Gyártásvezető, feliratok: Maria Vogiatzi
Fotók: Johanna Weber

GH
Gobbi Hilda Színpad
Theodórosz Terzopulosz

Theodórosz Terzopulosz

Theodórosz Terzopulosz a görög Makríjalosz faluban született. 1985-ben alapította az Attisz Színházi Társulatot Delphiben. Rendezői repertoárja felöleli az ókori tragédiákat, operákat és a legjelentősebb modernkori darabokat, előadásait Görögországban és a világ híres színházaiban játsszák. Rendezései 37 év alatt több mint 2200 előadást értek meg világszerte. A klasszikus görög tragédia Terzopulosz általi  megközelítése és értelmezése a színiakadémiák és ókortudományi tanszékek kötelező tananyaga. Workshopokat és előadásokat tart módszeréről, miközben számos akadémia és egyetem professor emeritusa. 

2013 óta évente megrendezi a „Dionüszosz visszatérése – Theodórosz Terzopulosz módszere” elnevezésű nemzetközi nyári akadémiáját fiatal művészek számára. Számos nemzetközi színházi díj tulajdonosa. Módszeréről és az Attisz Színházról több nyelven jelentek meg könyvek, többek között a nevével fémjelzett technikát bemutató Dionüszosz visszatérése című kötet.

Olyan színházi intézményekben vállalt vezetői tisztséget, mint az Észak-görögországi Állami Színház Drámaiskolája (igazgatója: 1981–1983); az Antik Drámáról Nemzetközi Találkozók – Delphi (művészeti vezetője: 1985–1988, 1995–2004); a Mediterrán Színház Nemzetközi Intézet (alapító tagja 1990 óta); a Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottsága (alapítója és elnöke 1995 óta); az Antik Dráma Nemzetközi Találkozó – Sikyona (alapítója és művészeti igazgatója 2005 óta).

Fotó: Johanna Weber

Oldal tetejére

Algéria, Franciaország, Görögország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália,  Románia, Spanyolország, Szerbia, Szlovénia, Ukrajna