A MESTER ÉS MARGARITA

Mihail Bulgakov

Nemzeti Színház, Budapest

Rendező: Aleksandar Popovski

A MITEM-en angol felirattal

3 óra, 1 szünettel.

A Mester és Margarita című regény annak ellenére, hogy a XX. század 30-as éveiben, Sztálin vaskezű uralkodásának ideje alatt íródott, még csak a 70-es években jelenhetett meg teljes terjedelmében, hiszen amennyiben a regény a titkosrendőrség kezére kerül, az valószínűleg az író, Mihail Bulgakov vesztét okozta volna. Az elvárt szociális realizmussal szemben, a Mester és Margarita fényévnyi távolságra van az akkoriban állami rendeletben előírt irodalmi stílustól.

Ivan Nyikolajevics „Hontalant” alsóneműben és feszülettel a nyakában beviszik egy moszkvai elmegyógyintézetbe. Teljesen összezavarodva magyarázza az orvosának, hogy a Patriarsije Prudi mellett találkozott az ördöggel, akinek valamilyen köze volt barátja, az irodalmi folyóirat-szerkesztő és elkötelezett ateista Berlioz lefejezéséhez. De az orvosok és ápolónők közül senki sem hisz neki. Ivant, cellájában, titokban felkeresi a rejtélyes Mester, aki ugyancsak páciens, és aki megérti őt. Mi több, a Mester ismeri Poncius Pilátus történetét, ugyanazt a történetet, amit a magát Wolandnak nevező ördög Ivannak mesélt a Patriarsije Prudin. Pilátus történetét és Berlioz halálesetét ketten játsszák el az elmegyógyintézeti szobában található kellékekkel.

Az elmegyógyintézeten kívül Woland és csapata mocskos dolgokat művel. Mágikus bűvészkedéssel győzködik a járókelőket, hogy kövessék őket. A színházban ruhákat osztanak és pénz hullik az égből. Az előadás végén, amikor az emberek elhagyják a színházat, a ruhák eltűnnek, és mindenki meztelenül bolyong a városban. A pénznek szintén nyoma vész. Az ember megfosztatott anyagi mivoltától és szemérmétől.

Margarita szerint Poncius Pilátus meglelte megváltását. A Mester, talán ebbe hal bele…

Tisztelt nézőink!
A Mester és Margarita március 28-i és április 4-i előadásában
Pilátus szerepét Farkas Dénes játssza.

A szöveget Szőllősy Klára fordítása alapján gondozta: Verebes Ernő

A Mester

Margarita

Woland

Korovjov

Azazello

Behemót

Hella, Eladónő, Nő

Berlioz, Rimszkij

Ivan

Stravinski, Kajafás

Jesua

Pilátus

Sztyopa

Varenuha, Rjuhnin

Közreműködik:

Badics Luca, Barna Lili, Jambrovics Viktória, Virga Tímea, Tóth Nikolett,
Mató János, Székhelyi Dániel, Szigeti Bálint, Vrabecz Botond

Díszlet

Numen/For Use + Ivana Jonke

Díszlettervező asszisztens

Riederauer Dóra

Jelmeztervező

Jelena Prokovic

Színpadi adaptáció

Nejc Gazvoda

Zeneszerző, dramaturg

Verebes Ernő

Színpadi mozgás

Hoffmann Luca

Tolmács

Guczoghy Anna

Ügyelők

Lencsés István

Ködmen Krisztián

Súgó

Kabódi Szilvia

Rendezőasszisztens

Vida Gábor

Rendező

Aleksandar Popovski

NSZ

Nagyszínpad

Aleksandar Popovski

Aleksandar Popovski 1969-ben született Szkopjéban. A Szent Cirill és Metód Egyetemen szerzett diplomát színházi és filmrendezőként. Debütálását a Maribori Szlovén Nemzeti Színházban a 2000-es Don Quijote rendezésével már számos sikeres produkció megelőzte. Dolgozott független színházi csoportokkal, illetve Észak-Macedónia, Szerbia és Horvátország intézményes színházaiban. Míg korábban Szlovéniában (együttműködésben a Celjei Városi Színházzal, a Ljubljanai Nemzeti Drámaszínházzal, a trieszti Szlovén Színházzal és a Ljubljanai Városi Színházzal), valamint az egykori jugoszláv köztársaságokban dolgozott, munkáját kiterjesztette Olaszországra, Görögországra, Ausztriára, Törökországra, Svédországra, Dániára, Angliára és Németországra is. Életműve már több mint hetven produkciót számlál, amelynek egyharmadát Szlovéniában hozta létre. Munkamódszerével és személyes hozzáállásával a könnyedség és az öröm egyedülálló keverékét hozta magával a szlovén színházi terekbe, a „joie de vivre” (életöröm) egy jellegzetes módját, amelyből sugárzik a buzgó odaadás, a álmok utáni törekvés és a határok elmozdításának a vágya. Mindezzel teret nyit a zenének és a nevetésnek. A 2018/2019-es évadtól a Maribori Szlovén Nemzeti Színház művészeti vezetője

Galéria