Biztosítsa helyét a 2024-es MITEM előadásaira - vásároljon MITEM bérletet!

 
Vissza az előadásokhoz

Robert Wilson

Oidipusz

Szophoklész: Oidipusz király című drámájának felhasználásával írta Robert Wilson

Oidipusz

Change Performing Arts, Milánó, Olaszország és Nemzetközi közreműködők

Rendező: Robert Wilson

Olasz, angol, francia, német és görög nyelven magyar felirattal

1 óra 15 perc.

„A Szophoklész tragédiájából rendezett előadásomat először a pompeii Római Színházban mutattuk be. Ezután kőszínházi keretek között a vicenzai Teatro Olimpico-ban játszottuk. 

Óriási élmény volt eljátszani Epidaurosz ókori színházában is, amely a Kr.e. IV. században épülhetett, hasonlóan az athéni Dionüszosz színházhoz, ahol Kr. e. 429-ben mutatták be az Oidipusz királyt.

Igazi kihívás volt  életre kelteni egy antik görög mitológiai történetet, összhangba hozni az eredeti és a különböző mai nyelveket, és színpadra állítani  olyan új értelmezésben, hogy az a mai közönség számára  befogadható legyen. Rendezésem egy kórusmű vizuális installációja, ahol a modern nyelvek használata arra utal, hogy a történet időbeli, földrajzi és kulturális határok nélkül évezredek múltán is érvényes.  

Oidipusz története számomra a sötétségről szól. Megesküszik, hogy kézre keríti  Laiosz gyilkosát és ezáltal megszabadítja Thébát a pestistől.  Vajon képes lesz-e elviselni, amikor világossá válik az ő felelőssége? Képes-e szembeszállni saját múltjával, származásával? Ahogy Teiresziasz a vak jós mondja: amíg Oidipusznak ép a szeme világa, addig nem lát. Amint elkezdi látni az igazságot, megvakítja magát. Mi képesek vagyunk manapság elviselni az igazságot?” (Robert Wilson)

Robert Wilson legújabb színházi alkotása Szophoklész Oidipusz király című tragédiája. Az előadás  alappilléreit Szophoklész  eredeti szövege és Ettore Romagnoli  klasszikus verses fordítása képezik,  mindezek mellett azonban fellelhető  Orsatto Giustiniano  fordítása is, mely számos különböző nyelvű kortárs szöveggel fonódik össze. Felépítését tekintve egy görög énekes homéroszi szavalatának szerkezetét követi, ugyanakkor ötvözi a színház, a tánc, a zene és a képzőművészet elemeit, valamint olyan jelenetek bővítik melyek nem részei az eredeti szophoklészi tragédiának. A látvány és a rendezés is Robert Wilson munkája.  A produkció a Teatro Olimpico és a Pompeii Theatrum Mundi fesztiválok megbízásából és közreműködésével a Change Performing Arts hozta létre.A  központi elemet képező zenét, a new orleansi szaxofon művész, Dickie Landry komponálta és játssza, a szíriai Kinan Azmeh klarinétművész közreműködésével.

Szereplők

Tanu 1 - Lydia Koniordou
Tanu 2 - Angela Winkler
Oidipusz - Scott Jennings​
Iocaszté - Casilda Madrazo
Asszony - Laetitia Lalle Bi Benie
Egy fiú - Alexios Fousekis
Teiresziasz / Pásztor - Meg Harper
Férfiak  - Alessandro Anglani, Marcello di Giacomo, Gaetano Migliaccio, Francesco Roccasecca
Táncoló nők - Laila Gozzi, Casilda Madrazo, Annabella Marotta
Férfi szakszofonnal - Dickie Landry
Fekete árnyékok / Esküvői táncosok - Meg Harper, Alexis Fousekis, Laila Gozzi, Alessandro Anglani, Marcello di Giacomo, Francesca Gabucci, Annabella Marotta, Gaetano Migliaccio, Francesco Roccasecca
Robert Wilson and Christopher Knowles hangja

 

Társ-rendező: Ann Christin Rommen
Zeneszerző: Dickie Landry, Kinan Azmeh
Jelmeztervező: Carlos Soto
Társ-díszlettervező: Annick Lavallée-Benny
Díszlettervező asszisztens: Flavio Pezzotti
Társ-fénytervező: Solomon Weisbard / Marcello Lumaca
Dramaturg: Konrad Kuhn
Maszk- és fodrászmester: Manu Halligan
Az ősi menyegzői tánc koreográfusa: Whesley Enoch

Rendezőasszisztens és ügyelő: Sara Thaiz Bozano
Műszaki vezető: Enrico Maso
Világítástervező: Wee Cheng Low
Fővilágosító: Giuseppe Cino
Hangtervező: Thorsten Hoppe
A fénytervező asszisztense: Fabio Bozzetta
Kellékes: Cecilia Sacchi
Smink és fodrász: Nicole Tomaini / Claudia Bastia
Öltöztető: Caterina Villa
A jelmeztervező asszisztense: Flavia Ruggieri / Francesca Sartorio

Jelmez kivitelezés: CIMEC Compagnia Italiana della Moda e del Costume Milano
Díszlet kivitelezés: Stage Designer Lab Milano
Fotók: Lucie Jansch
Robert Wilson személyi asszisztense: Philip Bauer
Robert Wilson ügynöksége: RW - Work Ltd 
Produkciós menedzser: Marta Dellabona
Produkciós asszisztensek: Martina Galbiati, Lorenzo De Marziani

Az előadás olasz, angol, francia, német és görög nyelvű szövege, Ettore Romagnoli (1926) és Orsatto Giustiniani (1525) eredeti olasz nyelvű fordításának felhasználásával készült.
A workshop és a próbák helyszínei: The Watermill Center, Long Island | Teatro Mercadante, Napoly | Centrale Fies, Dro | Teatro Grande, Pompei | Teatro Olimpico, Vincenza.

Projektvezető: Change Performing Arts |Igazgató: Franco Laera
Megbízó és együttműködő partner: Commissioned and co-produced by: Conversazioni | Teatro Olimpico di Vicenza | Teatro Stabile di Napoli | in collaboration with MITEM, National Theater Budapest

 

Rendező
NSZ
Nagyszínpad
Robert Wilson

Robert Wilson

Robert Wilson Waco-ban (Texas) született. Wilson a világ legjelesebb színház-, és vizuális művésze. Színpadi műveiben szokatlan módon ötvözi a művészi kifejező eszközöket beleértve a tánc-, és mozgásművészetet, a világítást, a szobrászatot, a zenét és a szöveget. Képei esztétikailag meghökkentőek, érzelemmel átitatottak. Művei a kritikusok és a nézők lelkesedését vívták ki világszerte. Miután elvégezte a University of Texas-t és a Brooklyn’s Pratt Institute-ot, Wilson a 60-as évek derekán megalapította a New York-i székhelyű színházi társulatot a “The Byrd Hoffman School of Byrds”-et és létrehozta első saját alkotásait: A süket pillantása (1970), Levél Viktória királynőnek (1974-1975). Philip Glass-el közösen megírta nagy jelentőségű operáját, Einstein a tengerparton címmel (1976).

Wilson számos íróval és zenésszel dolgozott már együtt, mint például Heiner Müller, Tom Waits, Susan Sontag, Laurie Anderson, William Burroughs, Lou Reed, Jessye Norman és Anna Calvi. Olyan mesterműveken is otthagyta kézjegyét, mint Beckett: Az utolsó tekercs, Brecht-Weil: Háromgarasos opera, Debussy: Pelléas et Melisande, Goethe: Faust, Homérosz: Odüsszeia, Jean de la Fontaine: Mesék, Puccini: Pillangó kisasszony, Verdi: Traviata és Szophoklész: Oidipusz.

Wilson rajzait, festményeit és kisplasztikáit a világ különböző pontjain mutatták már be egyéni és csoportos kiállítások keretében. Számos kitüntetésben részesült, beleértve kétszeres Pulitzer díjra való jelölését és két Premio Ubu díjat, a Velencei Biennálé Arany Oroszlán díját, valamint az Olivier díjat. Beválasztották az Amerikai Művészeti Akadémia és a Német Művészeti Akadémia tagjai közé és nyolc tiszteletbeli doktori cím tulajdonosa. Franciaország a Művészetek Rendje (2003) és a Becsület Rend (2014), Németország pedig Tiszti Érdemkereszt (2014) kitüntetésben részesítette.

Wilson alapítója és művészeti vezetője a Watermill Centernek, a New Yorkban található watermill-i művészeti műhelynek.

Oldal tetejére