VII. (elhalasztott) Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

Iaszón elhagyta Médeiát; így a nőt és gyermekeit száműzetés fenyegeti. Iaszón viszont a Kreón lányával kötendő új házasság révén megszerzi a maradás jogát, társadalmi és anyagi szempontból pedig megszilárdítja helyzetét. Médeia, akit mélyen megsebez az árulás, és az őrületbe kergeti, hogy Iaszón gyalázatosan semmibe veszi a házasságot és hűségesküt, rettenetes bosszút tervez. A határtalan szerelem határtalan dühvé alakul át: Médeia elhatározza, hogy megöli közös gyerekeiket. Mi mindent adhat fel az ember, mi mindent vehetnek el tőle, mielőtt könyörtelenül pusztítani kezd?

Alig van még olyan név, amely egyszerre volna ennyire lenyűgöző és rémisztő. Nincs még egy olyan ókori szöveg, mint Médeia mítosza, amelynek ilyen sok értelmezése és feldolgozása született volna. Euripidész drámaköltő verziójának Kr. e. 431-ben volt az ősbemutatója. Médeia mérhetetlenül megalázott áldozat, szenvedélyesen szerető lény és kegyetlen bosszúálló – a világ drámairodalmának egyik legellentmondásosabb alakja.

Michael Thalheimer Médeia-rendezése 2013-ban meghívást kapott a német nyelvű színházak legjobb tíz előadást felvonultató fesztiváljára, a berlini Theatertreffenre. A Médeiát alakító Constanze Becker megkapta a legjobb színésznőnek járó német színházi elismerést, a Faust-díjat. Michael Thalheimernek eddig két előadása érkezett a Berliner Ensemble-ból a MITEM-re: A kaukázusi krétakör (2018) és A vágy villamosa (2019).

(Fotók: Birgit Hupfeld)