Biztosítsa helyét a 2024-es MITEM előadásaira - vásároljon MITEM bérletet!

 
Vissza az előadásokhoz

Örkény István

MACSKAJÁTÉK

MACSKAJÁTÉK

Nemzeti Színház, Budapest, Magyarország

Rendező: Szász János

3 óra, 1 szünettel.

„Mi, emberek, csak egyféleképpen tudunk szenvedni és örülni, akár az élet elején, akár a végén tartunk” – írja Örkény István a Macskajáték című tragikomédiája elé. Ha előveszünk egy fiatalkori fényképünket, úgy tűnik az életünk egy önfeledt pillanatban megragadható és bár múlnak az évek, szenvedélyeik és szenvedéseink ugyanolyan elevenen élnek bennünk, mint hajdanán. Örkény így folytatja: „E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, Paulával s legfőképpen az ő München közelében élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra. Megvan benne minden, amire az ember képes: egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak.”

Macskajáték először regényként jelent meg 1965-ben és nagy sikert aratott. Egy rendező, a fiatal Székely Gábor kérésére és inspirációja alapján írta meg Örkény István a levélregény színpadi változatát 1969-ben. Abban az időben a monológokból épített dramaturgiai forma úttörően modern volt, napjainkra már bevett gyakorlat, „posztmodern” forma. Az ősbemutatóra 1971 januárjában Szolnokon került sor és pár hónap múlva Székely Gábor a Vígszínház kérésére a Pesti Színházban is megrendezte Sulyok Mária és Bulla Elma főszereplésével.  A Pesti Színházban több mint egy évtizedig műsoron volt. „Orbánné mindannyiunkat túlél” – nyilatkozta Sulyok Mária. És így is lett.  Még az ősbemutató évében még két magyarországi bemutató mellett Helsinkiben is színre került. Azóta a Macskajátéknak jóval több mint 100 bemutatója volt a világ számos országában. A századik bemutatón 1986-ban már kortárs klasszikusként tűzte műsorra a Játékszín újabb parádés szereposztásban: Psota Irénnel és Tolnay Klárival valamint az Egérke szerepében remekelő Törőcsik Marival. 1974-ben mutatták be a Macskajátékból készült játékfilmet, melyet Makk Károly rendezett.

Macskajáték a Nemzeti Színházban újra kiváló művészek jutalomjátékára teremt alkalmat és reméljük igaza lesz ezúttal is Sulyok Mária jövendölésének: „a Macskajáték talán mást jelent majd, megváltozhat a darab hangvétele, üzenete is, de a siker nem pártol el tőle.” Szász János rendező csak ennyit árult el a saját koncepciójáról: „Ez az előadás a színészeké. Nekem annyi a dolgom, hogy bátorságot, hitet küldjek nekik ehhez a gyönyörű és velőtrázóan kemény utazáshoz.”

Orbánné
Giza

Gyöngyössy Katalin m.v.

Egérke
Csermlényi Viktor
Ilus, Orbánné lánya
Józsi, Orbánné veje
Cs. Bruckner Adelaida

Tímár Éva m.v.

Pincér, Schwester

Fülöp Tamás m.v.

Díszlettervező

Vereckei Rita

Jelmeztervező

Szakács Györgyi

Zenei vezető, zongora

Károly Kati

Ügyelő

Lovass Ágnes

Súgó

Kabódi Szilvia

Rendezőasszisztens
Rendező
GH
Gobbi Hilda Színpad
Szász János

Szász János

Színház-és filmrendező.  1958-ban született. 18 éves korától 4 éven keresztül dolgozott a Nemzeti Színházban kellékesként. 1979-től a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán a dramaturg, majd 1982-től a filmrendező szakon tanult. 1990-től többek között Miskolcon, Gyulán, a Vígszínházban, Bostonban, Washingtonban, a Nemzeti Színházban, a Bárka Színházban, Oslóban rendezett. 1999-től az Európai Filmakadémia tagja. 2000 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, 2002-től osztályvezető tanára, 2008 óta docense. A Cambridge-i Harvard Egyetemen is tanít. Filmjeivel számos rangos díjat nyert világszerte: Tavaszi zápor (1983); A léderer-ügy (1985); Utóirat (1988); Szédülés (1990); Woyzeck (1994); Witman fiúk (1997); Temetés (1998);A Holocaust szemei (2002); Megtört hallgatás (2002); Ópium: Egy elmebeteg nő naplója (2007); A nagy füzet (2013); A hentes, a kurva, és a félszemű (2018).

Oldal tetejére