Vissza az előadásokhoz

Szophoklész

Oidipusz király 16

Oidipusz király

Vahtangov Állami Színház, Moszkva, Oroszország

Rendező: Rimas Tuminas

Orosz és görög nyelven magyar és angol szinkrontolmácsolással.

1 óra 40 perc.

Szophoklész legnagyobb erénye az, hogy az önmarcangoló emberi lelket képes tökéletesen harmonikus színházi formában megjeleníteni, a történetvezetést pedig világos metaforákkal és szimbólumokkal támasztja alá. Arisztotelész is Szophoklész darabjait állította az utána következő színpadi szerzők elé példaként, mivel azok szerinte a tragédia legtisztább párlatai. Az Oidipusz felmérhetetlen hatással volt az egész európai kultúrára.

Kimondhatjuk, hogy az Oidipusz király nem sorstragédia, hanem az önfelfedezés tragédiája. Oidipusz nagyságát nem az adja, hogy konok következetességgel igyekszik szembeszállni az istenek és a jóslatok akaratával. Valójában pont az derül ki, hogy akkor sem adta fel a keresést, amikor már világossá vált, hogy sötét múltja beszippantotta és útja veszedelmes felfedezések irányába visz. Miután rájött, hogy mit is tett, Oidipusz fenntartás nélkül elfogadta sorsát, kiszabta magára a büntetést és a bűnösként élte életét. Királyból száműzött lett, az örökösen szenvedő emberek legboldogtalanabbja.

Az Oidipusz király az orosz Vahtangov Állami Akadémiai Színház és a Görög Nemzeti Színház koprodukciója. A kétnyelvű előadásban a Vahtangov művészei játsszák a főszerepeket, a kórus pedig görög színészekből áll. A mai színház már nem érti a „kórus” hagyományos felfogását, sem azt, hogy a kórus hogyan is lehet egy tragédia vagy komédia szereplője. Az orosz színházban sincs kórus. A huszadik századi görög kultúra az egyetlen, amely fokról fokra újra felépítette a kórus szerepét és az arra való igényt.

Rimas Tuminas rendező az előadásról: „Most jött el az ideje Szophoklész tragédiájának. Olyan előadást szeretnék, amely a legfontosabb dolgokról: az erényről és a becsületről szól. Egy olyan vezetőről, akinek van ereje ahhoz, hogy vállalja a büntetést saját tetteiért: az életfogytig szóló száműzetést és nincstelenséget. Oidipusz önmagát bünteti meg. A mai világban aligha találhatunk ilyen embert. A mai hatalmasok, a mai vezetők egyáltalán nem látják be saját bűneiket. Minden elfogadott és minden megengedett. Ideje emlékeztetni a világot az erényre és becsületre.”

Az előadás díjai: Turandot Kristály díj (2017), Arany Maszk-díj, 2018 (jelölés), Színházba járók Díja, 2018 (jelölés).

Színészek:
Oidipusz: VIKTOR DOBRONRAVOV
Iokaszté:  LJUDMILLA MAKSZAKOVA
Teiresziasz: JEVGENYIJ KNYAZEV
Kreón:  ELDAR TRAMOV
Pap:  JEVGENYIJ KOSZIREV
Karvezető:  VITALYS SEMENOVS
Korinthoszi hírnök: VALERIJ USAKOV
Thébai pásztor:  RUBEN SZIMONOV
Hírnök, Oidipusz házából:  MAKSZIM SZEVRINOVSZKIJ
Hölgy, Oidipusz házából:   JEKATYERINA SZIMONOVA
Katona:  PAVEL JUGYIN 
Fiú:  JURIJ COKUROV

Kórus:
Panagiotis Athanasopoulos 
Alexandros Nikolaos Balamotis 
Ioannis Dendrinos
Leonidas Dimitrios Georgiadis
Antonios Kyriakakis
Dimitrios Papadatos 
Evangelos Psomas 
Evgeny Pilyugin

Gyerekek: Tatyjana Polosina, Maria Rival

 

Díszlet: Adomas Jacovskis
Jelmez: Maksim Obrezkov
Zeneszerző: Faustas Latenas
Kórusművek: Theodore Abazis 
Fény: Narek Tumanian
Dramaturg és akadémiai konzultáns: Dmitry Trubothckin
Rendezőasszisztens: Irina Gromova

Rendező
NSZ
Nagyszínpad
Rimas Tuminas

Rimas Tuminas

1952 - 2024

 

Litván rendező, a kortárs litván és orosz színházi élet egyik legjelentősebb alkotója. Litvániában született 1952-ben. 1970 és 1974 között a Litván Állami Konzervatóriumban tanult, 1978-ban diplomázott a moszkvai Állami Színházművészeti Főiskola rendező szakán. 1979 és 1990 között a Litván Állami Dráma Színház (1998-tól Litván Nemzeti Színház) rendezője, 1994-től 1999-ig főrendezője. 1990-ben megalapítja a Vilniusi Kis Színházat (Valstybinis Vilniaus Mažasis teatras), melynek jelenleg is a művészeti vezetője. Számos előadást rendezett. 1979-től a Litván Állami Konzervatórium (jelenleg Litván Zeneakadémia) színész-rendező karának tanára, 1998-től docense. 2007-től a moszkvai Vahtangov Színház művészeti vezetője. Irányításával a színház új lendületet kapott, melynek hatására az intézmény az orosz színházi élet egyik kiemelkedő kulturális intézményévé vált. Tuminas 2012-ben megnyitotta a Vahtangov Színház Első Stúdióját, ahol tehetséges fiatal rendezőket tanít.

Rimas Tuminas jellegzetes rendezései a teljes színházi spektrumot magukba foglalják beszéddel, zenével, színpadi játékkal és szimbólumokkal. Rendezett operát is a moszkvai Nagy (Bolsoj) Színházban. Néhány, a Vahtangov Színház számára színpadra állított emlékezetes előadása: Csehov: Ványa bácsi; Lermontov: Álarcosbál; Gerald Sibleyras: Szél a nyárfásban; Menedék (több szerző művei alapján); Puskin: Anyegin; Grigorij Kanovics: Mosolyogj ránk, Uram; Thomas Bernhard: Minetti; Szophoklész: Oidipusz király. Rimas Tuminas a Vahtangov Színház legjobb előadásait az egész világnak megmutatja európai, amerikai és ázsiai körutakon, színháza pedig folyamatosan fogad kiemelkedő tehetségű orosz és külföldi rendezőket és színészeket.

Számos díja és kitüntetése közül a legfontosabbak: Litvánia Nemzeti díja, az Orosz Föderáció Állami díja, Arany Maszk-díj, Sztanyiszlavszkij-díj, „Kristály Turandot”-díj, „Sirály”-díj.

Oldal tetejére